Stágel Bence, a KDNP országgyűlési képviselője, az IKSZ elnöke és Harangi Fülöp, a szervezet Vidékért Munkacsoportjának vezetője állásfoglalásában kiemelte: támogatják az új jogszabály által előírt kötelező kamarai tagságot, és hasznosnak tartják, hogy az ágazat minden szereplője részt vesz benne. Ezáltal az önkormányzatiság elve alapján olyan egységesen működő agrárkamarai szervezet kezdi el működését, amelyben a gazdák, a feldolgozók és a kereskedők egyaránt szerepet vállalnak – mutattak rá, hozzátéve: ez akár már rövid távon is képes növelni az ágazat hatékonyságát és versenyképességét.
Kitértek arra is, hogy véleményük szerint az agrárkamarák működését eddig jellemző önkéntes tagság megszüntetése szükséges lépés volt, mert a kamarát egy szűk gazdasági érdekcsoport birtokolta, ami egyáltalán nem szolgálta a nemzetgazdasági célkitűzések megvalósítását, sőt hátráltatta, ezért kellett az adott igényeknek megfelelően átalakítani az egész rendszert. Ezen szűk gazdasági érdekcsoport miatt a kamara nem látta el az agrárgazdaság szereplőinek érdekképviseletét, másrészt a tagság az ismert állapotok miatt nem vette igénybe a kamara szolgáltatásait – állapították meg.
Kikerült a gazdasági érdekcsoportok kezéből az irányítás
Az IKSZ rámutatott: a törvény megváltoztatásának hatására az agrárkamara irányítása kikerült a különböző gazdasági érdekcsoportok kezéből; több százezer új tagja lesz a kamarának, köztük számos fiatal gazdálkodó, akiknek az érdekképviselete a jövőben sokkal hatékonyabb lesz.
A most létrejövő új agrárkamara legfőbb előnye – folytatták –, hogy az ágazat különböző érdekcsoportjai részt vesznek benne, a belső vitákat már a kamarán belül le lehet folytatni az érdekelt felek részvételével, a tisztességtelen módszereket alkalmazó gazdaságokat kiszűrhetik, és az agrárgazdaság érdekeit megfogalmazva elősegíthetik a hatékonyabb gazdálkodás biztosítását.
