A jereváni parlament felfüggesztette a kapcsolatokat hazánkkal

Az örmény törvényhozás szerdai ülésén nyilatkozatot fogadott el arról, hogy parlamenti szinten felfüggeszti a hivatalos kapcsolatokat Magyarországgal.

Szerinte mindaz, ami ma Örményországban Safarov szabadlábra helyezésével kapcsolatosan történik, nem más, mint színjáték és populizmus, amely révén az örmény vezetés a választások közeledtével tiszteletet akar ébreszteni maga iránt a szélsőségesen nacionalista erők körében.

Felfüggesztik a hivatalos kapcsolatokat Magyarországgal

Segítőkész Svájc

Kiss J. László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója szerint Svájc semleges országként mindig is szívesen adott helyet diplomáciai találkozóknak, illetve közvetített a felek között érzékeny kérdésekben. Így svájci nagykövetség képviselte az Egyesült Államok érdekeit Iránban és Kubában, továbbá a kubai érdekeket is a svájci diplomácia képviselte az Egyesült Államokban – mondta. Kiss J. László megjegyezte, Svájc csaknem 200 nemzetközi szervezetnek ad otthont, a diplomácia egyik központja.

Az örmény törvényhozás szerdai ülésén nyilatkozatot fogadott el arról, hogy parlamenti szinten felfüggeszti a hivatalos kapcsolatokat Magyarországgal. Az örmény képviselők szerint a hivatalos magyar szerveknek tudniuk kellett arról, hogy ha átadják Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetését töltő Ramil Safarovot, akkor ő kiszabadul, és ez ösztönözni fogja az etnikai alapú bűncselekmények végrehajtását az örmények ellen.

Az örmény törvényhozás egyben felszólított minden demokratikus értékekhez igazodó országot, hogy ítélje el a Magyarország és Azerbajdzsán között Safarov átadásáról létrejött megállapodást.

Magyarázatot követel az EU

Az Európai Unió magyarázatot követel Azerbajdzsántól arra, hogy miért sértette meg a Magyarországgal kötött, Ramil Safarov átadásáról szóló megállapodást – mondta a Szabadság Rádió örmény adásában elhangzott interjúban Catherine Ashton szóvivője, aki szerint az ilyen magatartás veszélyezteti a kaukázusi térség biztonságát.

Maja Kociancic, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője – akinek interjúját a News.am/rus örmény hírportál és az Interfax orosz hírügynökség egyaránt idézte – megállapította: a jelen pillanatban rendelkezésére álló információk szerint a Safarov kiadatásáról szóló magyar–azeri megegyezés bizonyos pontjai nem teljesültek. Erre való tekintettel az Európai Unió kapcsolatban marad az azeri hatóságokkal, hogy magyarázatot kapjon arra, Baku miért tanúsít olyan magatartást, amely veszélyezteti a kaukázusi térség amúgy is törékeny biztonságát.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Catherine Ashton készül-e szankciókra, ha kiderül, hogy Azerbajdzsán szándékosan követte el a „hibát”, Kociancic kifejtette: a szankciók nem lehetnek öncélúak, az unió számára a térség jövője a fontos. „Különmegbízottunk van a Kaukázusban, küldöttségeink is vannak a helyszínen, figyelemmel kísérjük a fejleményeket, és ezek alapján döntjük majd el, feltétlenül szükség lesz-e további lépésekre” – mondta a szóvivő.

Hazánk békejobbot nyújtott

Az Országos Örmény Önkormányzat elnöke, Serkisian Szeván azon lesz, hogy minél hamarabb rendeződjön a viszony országa és hazánk között – hangzott el a Lánchíd Rádióban.

Martonyi János külügyminiszter szerint „végtelenül sajnálatos, elfogadhatatlan és elítélendő”, hogy az azeri kormány nem tartotta be ígéretét és kegyelmet adott Ramil Safarovnak; a tárcavezető szerint Svájc segíthet a magyar–örmény kapcsolatokban kialakult feszültség enyhítésében . Németh Zsolt külügyi államtitkár a Hír Televízióban arról beszélt, a magyar kormány kezdeményezi a diplomáciai kapcsolatok újbóli felvételét Örményországgal.

Nem kell közvetítő

Az Örményország és Magyarország közötti kapcsolatok normalizálásához nincs feltétlenül szükség közvetítésre – jelentette ki szerdán Jerevánban Tigran Balaján örmény külügyi szóvivő. A News.am/rus örmény hírportál által idézett tisztségviselő úgy fogalmazott: „Nem hiszem, hogy feltétlenül szükség lenne közvetítésre. Itt világos lépésekre van szükség a magyar hatóságok részéről.”

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a kiadatás kapcsán úgy fogalmazott, Magyarország mindenkivel jó viszonyra törekszik, tiszteli a tőle különböző országokat, „megadjuk a tiszteletet, éppen ezért mindig a nemzetközi jog szabályainak betartása mellett fogunk eljárni a jövőben is, ugyanezt fogjuk cselekedni a jövőben is hasonló esetek esetén”.

Diplomáciai csörte

A valódi konfliktus Azerbajdzsán és Örményország között van, Magyarország csak nemzetközi jogi szempontból érintett az ügyben, ezen a téren pedig a kormányzat nem hibázott – mondta Kabódi Csaba, az ELTE büntetőjogi tanszékének vezetője a Hír Televízió Rájátszás című műsorában.

Gyöngyösi Márton, a külügyi bizottság alelnöke is arra emlékeztetett a Lánchíd Rádióban, hogy az azeri–örmény konfliktus előzményei a múltban gyökereznek.

Ismert, Magyarország pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki, és visszamenőleg kifizették a bérét. Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap Jerevánban bejelentette, hogy országa megszakítja a diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal.

Csak Magyarország hozzájárulásával adhatott volna kegyelmet Ramil Safarovnak Azerbajdzsán – ezt a Hír TV-nek mondta el Gellér Balázs jogász. Az MNO birtokába jutott az a dokumentum, melyből kiderül, hogy az azeri fél ígéretet tesz rá, hogy Ramil Safarov Azerbajdzsánban folytatja a rá kiszabott ítéletet.