Arra a kérdésre, hogy volt-e titkos megállapodás az azeriekkel, a kormányfő azt válaszolta: „ez egy demokratikus európai állam. A nemzetközi jog szabályait nem titkos megállapodások szerint alakítják, hanem ahogyan azok írva vannak, nyilvánosan.” Arra, hogy milyen további lépéseket tervez Magyarország, azt felelte: „Nem tervezünk semmit, mert Magyarország képes arra, hogy minden kérdést a saját súlyának megfelelően kezeljen.”
Jó viszonyra törekvés
Magyarország mindenkivel jó viszonyra törekszik, tiszteli a tőle különböző országokat, „megadjuk a tiszteletet, éppen ezért mindig a nemzetközi jog szabályainak betartása mellett fogunk eljárni a jövőben is, ugyanezt fogjuk cselekedni a jövőben is hasonló esetek esetén” – mondta a miniszterelnök.
Az Örményországgal való kapcsolatot firtató felvetésre reagálva Orbán Viktor hangsúlyozta: „tiszteljük az örményeket, és reméljük, hogy jó viszonyt ápolhatunk velük a következő évtizedekben is”.
Új lakás, kifizetett bér
Ismert, Magyarország múlt héten pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki, és visszamenőleg kifizették a bérét. Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap Jerevánban bejelentette, hogy országa megszakítja a diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal.
Bírálatot kapott az örmény államfő is
Az örmény államfő kudarcának tartja Safarov szabadon engedését a Hetk című jereváni oknyomozó hírportál. A szerző szerint világosan látható volt, hogy Magyarország egyszer ki fogja adni Safarovot Azerbajdzsánnak. Viszont egészen addig, amíg a kiadásra sor került, az örmény államfő keveset tett a megakadályozásáért. A szerző úgy véli, az elnök valójában saját kudarcát próbálja leplezni a hangos tiltakozással. Mint írja, Magyarországot nem lehet felelősségre vonni az ügyben, hiszen a nemzetközi jognak megfelelően járt el.
Azerbajdzsán nyerte e legtöbbet az üggyel – írja a Eurasia Review politikai elemző portál. A weboldal által megszólaltatott szakértő emlékeztet, hogy az azeri baltás gyilkost hazájában hősként tisztelik, így szabadon engedését az azeri nép a kormány sikereként könyveli el, Örményország pozíciói viszont gyengülnek Safarov hazatérésével. Ezt bizonyítja az is, hogy Jereván csak a Magyarországgal folytatott diplomáciai kapcsolatok megszakításával tudta magára vonni a világ figyelmét. Az elemző rávilágít: Azerbajdzsánnak olajvagyona miatt sokkal nagyobb külpolitikai mozgástere van, mint a szomszédos Örményországnak.
Diplomáciai jegyzék
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap diplomáciai jegyzéket nyújtott át Vilayat Guliyevnek, Azerbajdzsán budapesti nagykövetének. „Magyarország elfogadhatatlannak tartja és elítéli Azerbajdzsán lépését, amely ellentétes a vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal, és szöges ellentétben áll az azeri fél ez ügyben tett ígéretével, amelyet a 2012. augusztus 15-ei keltezésű, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának továbbított levelében Azerbajdzsán Köztársaság igazságügyi miniszterhelyettese is megerősített” – olvasható a jegyzékben.
Deák András Oroszország-szakértő szerint alapvetően a karabahi konfliktus határozza meg az örmény–azeri viszonyt, sőt ez a két ország belpolitikájában is rendkívüli jelentőségű.
A kiadatással kapcsolatban különféle, az összeesküvések világát idéző találgatások láttak napvilágot: Washington irányít, az oroszokat leckéztették meg, ki profitál ebből Azerbajdzsánban?
A magyar külügyi tárca emlékeztet: az azeri fél levelében kötelezettséget vállalt arra, hogy Safarov az átadása után letölti jogerős büntetését, és feltételes szabadlábra helyezése is legkorábban az ítélet meghozatala után 25 év múlva történhet meg. Az azeri fél lépése nem felel meg annak a bizalmi légkörnek, „amely országaink között az utóbbi időben kialakult, és amely jó feltétele lehetne ígéretesnek indult együttműködésünknek” – tudatta a minisztérium.
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője szerint a kormánynak az Európa Tanácshoz kellene fordulnia. A politikus közleményében azt írta: mivel a kiadatási egyezmény lehetőséget ad a kegyelemre, írásos garanciát kellett volna kérni arról, hogy a baltás gyilkos a börtönben marad: „Ott van a hiba, hogy Magyarország nem kért egy írásos garanciát Azerbajdzsántól, hogy nem fogják alkalmazni jelen esetben a 12. cikkelyt. Ők adtak egy általános tájékoztatást, hogy mi ezt így szoktuk, hát egyrészt nem kérdezett vissza Magyarország, hogy ebben az ügyben is így fogják-e csinálni, és hogy ténylegesen le fogják-e töltetni a magyar bíróság által kiszabott ítéletet.”
Vizsgálódik az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság vizsgálja, hogyan kapott elnöki kegyelmet a baltás gyilkos Azerbajdzsánban. A bizottság szóvivője szerint a magyar hatóságoktól is információkat kértek a kiadatás körülményeiről és hátteréről. Korábban az amerikai nemzetbiztonsági tanács elnöke is úgy fogalmazott: Amerika magyarázatot vár a magyar kormánytól a kiadatással kapcsolatban.
„Aggasztónak találjuk, hogy az azerbajdzsáni elnök kegyelemben részesítette az életfogytiglani börtönre ítélt gyilkost. Valamennyi érintett országban nyomon követjük az eseményeket. Kapcsolatban állunk a magyar hatóságokkal is, de jelenleg csak információkat gyűjtünk a helyzet alakulásáról. Különösen aggasztónak találjuk, hogy ez az esemény negatívan befolyásolhatja a kaukázusi régió stabilitását, ezért önmérsékletre szólítjuk Örményországot és Azerbajdzsánt is” – fejtette ki Maja Kocijancic, az Európai Bizottság szóvivője.
Uniós források szerint úgy tűnik, hogy a Magyarország és Azerbajdzsán által kötött megállapodást, amely lehetővé tette Safarov Azerbajdzsánba szállítását, az azeri fél nem tartotta be. Az MTI értesülése szerint Safarov kiadatása uniós szinten is szóba kerülhet. A kiadatás körülményei körül kialakult vitát Brüsszel alapvetően kétoldalú vitának tekinti, de szorosan nyomon követi az eseményeket.
Guliyev: Lezárt ügy
Lezárt ügynek nevezte Ramil Safarov kiadatását az ANS tévétársaságnak nyilatkozva Vilajet Gulijev, Azerbajdzsán budapesti nagykövete. Hozzátette, hogy a hazatért katonatisztnek adott kegyelem miatti magyar tiltakozó jegyzékben nincs semmi rendkívüli. A diplomata elmondta, hogy találkozott Szijjártó Péterrel, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárával, s a kétoldalú kapcsolatokon kívül beszéltek Ramil Safarov ügyéről is. „Munkajellegű megbeszélés volt” – fogalmazott ez utóbbival kapcsolatban Vilajet Gulijev.
Az Interfax-Azerbajdzsán hírügynökség ismertetéséből nem derült ki, hogy a találkozóra mikor került sor. A nagykövet megjegyezte: az örmény diaszpóra minden tiltakozása a magyar hatóságok kiadatási döntése ellen eredménytelen marad. „A magyar hatóságok engedélyével gyűlést akartak tartani a parlament előtt, de húsz embernél többet nem tudtak összegyűjteni az akcióhoz” – mondta.
A diplomata közölte, hogy a magyar hatóságok megerősítették Azerbajdzsán budapesti nagykövetségének védelmét az örmény diaszpóra esetleges tiltakozásainak esetére. „Fokozott figyelem irányul a nagykövetségre, (a magyar hatóságok) érzik a lehetőségét valamilyen túlkapásnak. Szerintem nincs komoly gond” – jelentette ki az azeri nagykövet az Interfax-Azerbajdzsán beszámolója szerint.
