Bedőlt modellek mocskát takarítja Szócska

Nem tagadja az egészségügy súlyos problémáit a „bedőlt modellek mocskát” takarító Szócska Miklós, de a működtetés mellett még egy 10 év utáni béremelésre is képesek voltak.

Szócska leszögezte: nem tagadja az egészségügyben régóta meglévő súlyos problémákat, az államtitkárság most is „a bedőlt modellek mocskát” takarítja. Jelenleg válságmenedzselést folytatnak, de mindeközben nem egyszerűen a működőképesség fenntartását érték el, hanem 10 év után bért is emeltek – emelte ki az államtitkár, megjegyezve: az egészségügy többletforrással van beállítva a költségvetésben.

A január elsejével állami tulajdonba került fekvőbeteg-ellátó intézmények vannak jelenleg a legstabilabb helyzetben, a következők a sorban a május elsejével átvett intézmények – mondta Szócska egy balatonfüredi egészségügyi konferencián.

A rendszer átalakítása során egy fenntartható strukturális átmenet szabályrendszerét alkották meg – közölte a politikus, hozzátéve: a járóbeteg- és az alapellátás is nyertese lesz ennek. A XIV. országos járóbeteg-szakellátási, és IX. országos járóbeteg-szakdolgozói konferencián Szócska újságíróknak azt mondta, most következik a járóbeteg- és az alapellátás viszonyrendszerének meghatározása, fejlesztése és korszerűsítése. A következő egészségpolitikai szezonnak az alap- és a járóbeteg-ellátás lesz az egyik központi témája – tette hozzá. Ennek során ésszerű szempontrendszerben próbálják meg kategorizálni az új járóbeteg-ellátó intézményrendszert, amely január elsejével indul – mondta az államtitkár.

Aki kimaradtak, megkapják utólag

A Magyar Nemzet csütörtöki számában írt arról, hogy kimaradtak az egészségügyieknek járó béremelésből a légi mentők. A napilap szerint a dolgozók felháborodtak, és érthetetlennek tartják, hogy ők nem részesülnek a pluszpénzből, míg a földi mentést végző kollégáik megkapták a juttatást.

A konferencián Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke ismét elmondta, hogy az ombudsmanhoz fordulnak, és a bérfejlesztésről szóló rendelet módosítását kérik annak „diszkriminatív” volta miatt. Példaként kiemelte, hogy számos, kevesebb óraszámban dolgozó kollégát például a munka törvénykönyvének változása miatt részfoglalkozásúvá tettek, így kimaradtak a béremelésből.

Szócska elmondta: tudja, hogy a bonyolult jogviszonyok miatt vannak, akik kimaradtak a béremelésből. Az ezzel összefüggő korrekciók folyamatban vannak, és ha valaki „hibából” maradt ki, az visszamenőlegesen meg fogja kapni a pénzét.

Közreműködnek

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tapasztalatai azt igazolták, hogy Magyarországon egyetlen kórház sem felel meg minden tekintetben az új minimumfeltételeknek, ezért úgy vélik, a hatósági ellenőrzések és az esetleges engedélyek megvonása előtt módosítani kellene a rendeletet.

Paller Judit országos tiszti főorvos a füredi konferencián kifejtette: a jogszabály szerint a hatóságoknak novemberig kellene ellenőrizniük a fekvőbeteg-ellátó intézményeket és intézkedniük az engedélyek ügyében. Mostanra viszont egyértelművé vált, hogy meg kell nyitni a jogszabályt, ezért az ÁNTSZ inkább közreműködik abban, hogy milyenek legyenek a tényleges minimumfeltételek.

Az ÁNTSZ a szolgáltatás szakmai megfelelőségét és a betegbiztonságot kéri számon. Ha ez testet ölt a jogszabályban, akkor annak alapján ellenőriznek majd – hangsúlyozta a tiszti főorvos.

Magánpénz nélkül meghal a rendszer

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász előadásában leszögezte: „magánforrások nélkül az egészségügy meghal”, azokat ellenőrizhető módon kell bevonni a rendszerbe. Az elmúlt két év kormányzati intézkedései közül pozitív példaként emelte ki a nem dohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, amely – mint mondta – egyértelműen „egészségnyereséggel” járó intézkedés volt. Pozitívan értékelte továbbá a Szócska Miklós vezette egészségügyi államtitkárság orvosok és nővérek itthon tartására irányuló törekvéseit, részsikernek tartotta a bérfejlesztést.

Az egészségügyi közgazdász szerint viszont az ágazatnak nem kellene megkötni az intézményvezetők kezét, hogy a pluszforrást csak bérfejlesztésre fordíthassák. Javaslatot tehetnek, de „az intézményvezető tudja, hol szorít legjobban a cipő”, ezért meg kell neki adni a lehetőséget, hogy maga gazdálkodjon a forrással, s ha kell, az intézményfejlesztésére fordíthassa azt.

Rácz Jenő: Csend van

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt mondta: rövid időn belül óriási változások történtek az egészségügyben. Ennek eredménye viszont csak több év, több évtized múlva lesz érzékelhető. A nagy átalakítások ellenére „csend van”, a médiában sem jelentkeztek olyan „markáns” panaszok, mint a rendszer korábbi átszervezéseikor – fűzte hozzá a szövetség elnöke.