Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatója – aki a Hagyó Miklós volt szocialista országgyűlési képviselő, főpolgármester-helyettes és társai ellen milliárdos hűtlen kezelés és más korrupciós cselekmények miatt folyó büntetőper egyik vádlottja – a két nappal ezelőtti bírósági tárgyaláson arról beszélt: a nyomozás során tett részletes, magát és társait is terhelő vallomásait nagy nyomás alatt tette, emiatt elnézést kért vádlott-társaitól és új tartalmú bírósági vallomásában már csak a vádak egy elenyésző részét ismerte be.
Fazekas Géza ugyanakkor csütörtökön elmondta: Antal Attila tucatnyi vallomást tett – egy esetben írásban is –, javarészt még a rendőrségen, mindig legalább az egyik védője jelenlétében, és eddig sem a vádlott, sem védői nem jelezték, hogy a hatóságok nyomást gyakoroltak volna, semmilyen konkrét adat nem merült fel a vádlott által említett „kényszervallatásra”.
Az ügyészség tagadja a vádakat
„Van, aki állja a sarat, van, aki nem” – tette hozzá. Jelezte, éppen azért van jelen a kihallgatásokon az ügyvéd, hogy ügyfele jogainak érvényesítését segítse, védje, és hivatásából fakadó kötelessége, hogy ha a hatóságok részéről védencét érintő bűncselekményt tapasztal, fellépjen ellene. „Jelen ügyben azonban eddig Gyalog Balázs ügyvédtől, aki ott volt Antal kihallgatásain, javarészt csak a kényszerintézkedések enyhítésére vonatkozó beadványokat kaptunk” – jegyezte meg a szóvivő, és hozzáfűzte azt is: a legutóbbi napokig nemhogy a hatóságokhoz, de a nyilvánossághoz sem fordult a vádlotti oldal azzal, hogy a hatóságok nyomásgyakorlását szóvá tegye.
„Ez az ügy már régen nem a tárgyalóteremben zajlik, de most átléptek egy olyan határt, ami miatt az ügyészség nem hallgathatott tovább” – jelentette ki Fazekas Géza. A szóvivő szerint a vádlottak, védőik és egyes közéleti szereplők vádhatóság elleni támadásai indokolják, hogy az „ügyészség szokatlan formában és alkalomból” kommunikálja a történteket, elsősorban azért, mert fontosnak tartja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megóvását.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerdán sajtótájékoztatón szólította fel a rendőrséget és az ügyészséget, hogy válaszoljon Antal vádjaira: valóban előfordult-e, hogy „a rendőrség az ügyészség nyomására erőszakkal csikart ki vallomást”, és ha igen, akkor ezt politikai megrendelésre tette-e. A pártelnök szerint Antal kijelentései alapvetően megváltoztatják a Hagyó-perrel kapcsolatos eddigi véleményeket.
Őszinte vallomás
Csütörtökön arra az Antaltól származó felvetésre, hogy rendőrségi kihallgatása során vallomását oldalanként faxolták át az ügyészségnek egyeztetés céljából, az ügyészségi szóvivő elmondta: a jelen ügyhöz hasonlóan szoros ügyészi felügyelet alatt zajló nyomozások során általános gyakorlat, hogy még a kihallgatás napján vagy az azt követő napokban, de mindenképpen a kihallgatás után átfaxolja a nyomozóhatóság a vallomást az ügyészségnek, de nem egyeztetés, hanem tájékoztatás céljából. Egyébként az ügyész azt is megteheti, hogy ott ül a kihallgatásokon, vagy akár maga is elvégezheti a feladatot.
„Védőimmel konzultálva őszinte, feltáró jellegű vallomást kívánok tenni” – e szavakkal kezdte Antal részletes beismerő nyomozati vallomását, jegyezte meg az ügyészségi szóvivő. Kérdésre válaszolva Fazekas Géza közölte, hogy képfelvétel nem készült Antal kihallgatásairól, melyek közül kilenc még a BRFK-n zajlott a 2010. január 26-a és május 21-e közötti időszakban, azt követően pedig már a KNYF nyomozott az ügyben, ahol szintén tett vallomást Antal.
Nem volt alku
A szóvivő nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e nyomozati alku a beismerés, illetve enyhébb kényszerintézkedés vonatkozásában Antal és a hatóságok között. Arról, hogy Hagyó mentelmi jogának a választások utáni megszűnése és 2010. május 21-e előtt napokkal megtörtént eljárás alá vonása után mi szükség volt még a nyomozás átadására az ügyészségnek, Fazekas Géza annyit mondott: akkor a gyanúsítotti kör még nem zárult le.
Az ügyészségi szóvivő közölte azt is, hogy a gyanúsított, vádlott nem köteles igazat mondani, védekezésének egyetlen korlátja, hogy mást hamisan bűncselekmény elkövetésével nem vádolhat. Hamis vád miatt pedig csak az a hatóság tehet feljelentést, amelynél éppen van az alapügy, amellyel kapcsolatban a vitatott kijelentés elhangzott. Jelen esetben ez a bíróság.
Fazekas hozzáfűzte: a gyakorlatban az adott eljárási szakasz befejezése után dől el, hogy hamis vád miatt eljárást kezdeményez-e az illetékes hatóság, hiszen többnyire akkor kerül abba a helyzetbe, hogy a releváns adatokat értékelje. Amikor azonban az egész eljárás befejeződött, már bárki tehet feljelentést, illetve hivatalból maga az ügyészség is megindíthatja az eljárást.
Hamis vádak?
Fazekas Géza kérdésre válaszolva jelezte, hogy Antalhoz hasonlóan a BKV-ügy egy másik vádlottjának, Mesterházy Ernőnek is voltak a per során olyan nyilatkozatai, melyekben súlyosan törvénysértőnek minősítette a nyomozást, és nyomásgyakorlással vádolta a bűnüldöző hatóságokat, ami szintén felvetheti a hamis vád kérdését.
Mesterházy Ernő a vádbeli időszakban Demszky Gábor budapesti főpolgármester politikai támogatója, személyes bizalmasa volt, a büntetőeljárás során pedig Antaltól eltérően tagadta bűnösségét.
Fazekas Géza elmondta: a BKV ügyében Antal vallomásán kívül még számos más bizonyíték is az ügyészség rendelkezésére áll, melyekkel a per során alá kívánják támasztani a vádiratot.
