Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) még tavaly novemberben publikálta, hogy a megyei és a megyei jogú városok adósságállománya 2007–2010 között 491 milliárdról 1247 milliárd forintra nőtt. Az adósság 80 százaléka a 2014-től kezdődő időszakot terheli, amely jelenleg kedvező, de jelentős árfolyam- és kamatkockázatot hordoz, mely a jövőbeni fizetőképességet veszélyezteti – olvashattuk akkor az ÁSZ tájékoztatásában.
Az adósságállomány növekedésének egyik legfőbb oka az volt, hogy az MSZP-SZDSZ 2002-es győzelmét követően végrehajtott béremelések terheit az önkormányzatokra hárította. A helyzet 2006-ot követően még rosszabb lett, mivel egyre több feladatot utaltak át állami határkörből a helyi szintekre, de ehhez forrásokat nem adtak. Ezt támasztja alá a korábban idézett adat is, miszerint 2007-2010 között megháromszorozódott az adósság.
A helyzet egyre sürgetőbbé vált, és ennek többek között Kósa Lajos, Debrecen polgármestere is hangot adott. Úgy nyilatkozott: a kormánynak januárig megoldást kell találnia az önkormányzatok hitelállományára, mert különben a rendszer „működőképességében megbicsaklik”. Kósa emlékeztetett arra, hogy a megyei önkormányzatokat teljes egészében konszolidálta a kormány, igaz, a teljes megyei működést is átalakította.
Nem nő az államadósság
Éppen emiatt a legjobbkor érkezett Orbán Viktor miniszterelnök október 27-i bejelentése, miszerint összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól. A kormányfő azt is elmondta, hogy az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszi az állam, mégpedig úgy, hogy ezek esetében egyenként – az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján – számolják ki az adósságátvállalást.
A bejelentés kapcsán az első kérdés, ami fölmerült, hogy ezzel a lépéssel vajon csökken, vagy nő-e az államadósság aránya. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az önkormányzati adósságátvállalás sem az uniós módszertan alapján kalkulált hiányt, sem az államadósságot nem érinti, mivel az államháztartáson belüli tranzakcióról van szó, mindezt az OTP elemzői is megerősítették.
Szakértők szerint előretekintve jelentősen csökkenti az önkormányzati adósság újratermelődésének valószínűségét, hogy az önkormányzati törvény értelmében a helyhatóságok nem tervezhetnek költségvetésükbe működési hiányt, valamint a stabilitási törvény életbe lépésével idén január elsejétől kezdődően kormányzati engedély szükséges éven túli önkormányzati hitelfelvételhez.
Szükségszerű lépés
A kormányzati döntéssel nem lehetett várni, mivel az önkormányzati feladatok egy részének állami kézbe vétele egyértelműen azzal jár, hogy a következő években a helyi testületek mozgástere az adósságok törlesztésében az eddigiekhez képest is csökkent volna. Az adósságbomba 2014-et követően robbant volna, így akár dönthetett volna úgy is a kabinet, hogy adott esetben ezzel majd csak utódainak kell foglalkoznia, de nem ezt az utat választotta. Mint ismert: az előző szociálliberális kormány úgy vette föl 2008-ben az IMF-hitelt, hogy annak törlesztését a mostani kormányra hagyta.
November 7-ig a kormány elé kerül az adósságátvételről szóló javaslat, így hamarosan megkezdődhet a bankokkal való egyezkedés a hitelek kifizetésének mikéntjéről is. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is szükségszerűnek nevezte a döntést, mivel az önkormányzatok gazdálkodása a lakosság mindennapjainak életminőségét határozza meg, a társadalom belső szolidaritásának jegyében elkerülhetetlen lépés az adósság részbeni átvállalása.
