Mivel az önkormányzatok gazdálkodása a lakosság mindennapjainak életminőségét határozza meg, a társadalom belső szolidaritásának jegyében szükségszerű lépés az adósság részbeni átvállalása – magyarázta Kovács Árpád, a KT elnöke. Rámutatott: az önkormányzatok adóssága összességében a vállalati adósságnál kisebb, annak harmada-ötöde, és hozzátette, hogy az államadósság nem változik az adósság átvállalásával.
Önkormányzatok adóssága: nem készítenek elemzést
Részletes elemzést erről a KT nem fog készíteni, bár hétfőn tanácskozik a testület, az önkormányzatok gazdálkodásának részletei egyébként az Állami Számvevőszéknél állnak rendelkezésre – közölte az MTI kérdésére a Költségvetési Tanács elnöke.
A kiigazító csomagok kétharmadával lehet számolni
Kovács Árpád a hétfői budapesti fórumon beszélt arról is, hogy a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett két, összesen közel 765 milliárd forintos kiigazító csomagnak azt a részét, amely a kiadásokra vonatkozik, érti a külföld, értik a nemzetközi szervezetek is. A bevételeket növelő részeket már kevésbé, így a bürokrácia csökkentéséből várt további 30 milliárd forintot, vagy a közszférában történő hatékonyabb bérszabályozásból származó többletbevételt – tette hozzá. Ismert, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előbb október 5-én jelentett be egy 397 milliárd forintos egyenlegjavító csomagot, majd október 17-én egy újabb, 367 milliárdosat.
Bankszövetség: kedvező lépés történt
Összességében a bankok is kedvezőnek tartják a kormányzati döntést az önkormányzatok adósságának átvállalásáról – mondta el a Hír Televíziónak a Bankszövetség főtitkára. Kovács Levente kiemelte: a legjobb megoldás az lenne, ha a települések ügyét egyenként vagy csoportonként vizsgálnák át. „Az önkormányzati hitelezésnek a problémáit az önkormányzati szövetségek és a bankok időben jelezték a kormánynak, ezekben szakmai megoldásként azt kértük, hogy egyesével tudjunk minden önkormányzatról dönteni” – hangsúlyozta Kovács. „A kormányzat javaslata azt mutatja, hogy az egységes kezelések helyett már részcsoportokra bontja a kormány az önkormányzatokat, mi azt gondoljuk, hogy ezen az úton tovább kell menni és egyesével kell az ügyeket megvizsgálni és az önkormányzatoknak a kérdéseit feloldani” – mutatott rá a főtitkár.
A Költségvetési Tanács elnöke hangsúlyozta: a költségvetés stabilitása nélkül nincs növekedés, s felhívta a figyelmet arra, hogy ha jövőre a GDP-arányos államháztartási hiány nem 2,2 százalék lesz, hanem 2,9 százalék, akkor a különbözetet meg kell finanszírozni.
Több százmilliárd forintos kamatkülönbözet
Az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) azért kell megállapodni, mert az a piaci kamatnál 3-4 százalékponttal olcsóbb finanszírozást, több százmilliárd forintos kamatkülönbözet jelent – szögezte le Kovács Árpád.
A jövő évi költségvetés finanszírozásával kapcsolatos bizonytalanságot megszüntetné az EU/IMF- megállapodás, mivel az a költségvetést terhelő összesen közel 6,4 ezer milliárd forintos kötelezettség meghaladja a kormány rendelkezésére álló forint- és devizaszámlán lévő összeget – figyelmeztetett az előadó.
Fegyelmezett a költségvetés
Mivel egy sikeres, 4 milliárd euró, vagy annak megfelelő dollár devizakötvény kibocsátásnak kicsi a valószínűsége, ezért a finanszírozás akkor lehet problémamentes, ha a tervezett költségvetési hiányt tartja a kormány és továbbra is sikeresek a forintkötvény-kibocsátások – mondta Kovács Árpád. A költségvetési politikában létfontosságú a kiszámíthatóság, s ebből a szempontból a magyar költségvetés fegyelmezett, a kiadási oldalt a tervezettnek megfelelően tartja a kormány, „nincs elszaladás” – jelezte a KT elnöke, aki szerint megállítható a magyar gazdaság lefelé menő spirálja .
Az MGYOSZ támogatja a kormányt abban, hogy az államháztartási hiányt a GDP három százaléka alá szorítsa, ugyanakkor nem ért egyet azokkal a lépésekkel, amelyek a növekedést gátolják, így a bankadó fenntartásával, illetve a tranzakciós illeték mértékének felemelésével – mondta az előadást megelőző bevezetőjében Futó Péter. Az MGYOSZ elnöke szerint a magyar gazdaság szempontjából most a két legfontosabb ügy: a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés és az EU/IMF-megállapodás létrehozása. Emellett a kormánynak „békét kell kötnie a bankokkal” – tette hozzá Futó Péter.
Ismert, Orbán Viktor miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy a kormány rendezi az önkormányzatok adósságát: 612 milliárd forintnyi tartozást vesznek át 1956 helyhatóságtól. Az ötezer fő alatti települések teljesen megszabadulnak tartozásaiktól, míg a nagyobbak sávos rendezésre számíthatnak.
Kedvezőbb pozícióba került az állam
Ennek kapcsán Giró-Szász András a Magyar Televízióban arról beszélt, az adósságátvétellel kedvezőbb tárgyalási pozícióba kerül az érintett pénzintézeteknél az állam. A kormányszóvivő elmondta: az önkormányzati adósságok átvétele a kormány november 7-ei ülésén lesz napirenden.
Nem változtat az unió elvárásain
Sem az államadósság mértékét, sem az uniós módszertan szerint számolthiánymutatót nem rontja az önkormányzati adósságok átvállalása – mondta el a Hír Televíziónak a Portfolio.hu elemzője, Csiki Gergely. Az államadósság ugyanis már eddig is tartalmazta a helyhatóságok tartozásait. Az Államadósság Kezelő Központ második negyedéves adatai szerint az önkormányzatok adóssága 1132 milliárd forint, vagyis az állam ennek felét vállalja át a mostani döntéssel.
A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációs titkársága pedig azt hangsúlyozta, hogy az önkormányzati adósságátvállalás sem az uniós módszertan szerinti hiányt, sem az államadósságot nem érinti, mivel az államháztartáson belüli tranzakcióról, nem pedig az államháztartáson kívüli szervezettől történő adósságátvállalásról van szó.
