Hoffmann Rózsa azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e majd megállapodni a szakszervezetekkel, úgy fogalmazott: ha nem születik egyezség, az nem a kormányzat „kontójára lesz írható”. Mint mondta, a megállapodás a pedagógus-szakszervezetek olvasatában azt jelenti, hogy elvárják, az ő akaratuk teljesüljön. Ezért ezek a tárgyalások sokszor nehézkesek, a felek „elbeszélnek egymás mellett”. Ezzel együtt az államtitkár nem tartja kizártnak, hogy születik egyezség, mivel szerinte „a lehetetlent is meg kell kísérelni”.
Kiemelte: a teljes pedagógustársadalom, a szülők és a gyerekek többmilliós tábora azt kívánja, hogy legyen tanítás, nevelés az iskolákban, és azt ne zavarja meg olyan sztrájk, amely „illuzórikus követeléseken alapszik”. Megjegyezte: a Pedagógusok Szakszervezetétől megszokhatták, hogy az előszeretettel használ „nagy szavakat”. Hoffmann Rózsa arra utalva, hogy óriási adósságállományt kell törleszteni, azt mondta: ilyen körülmények között a pedagógus-szakszervezetek januártól érvényes béremelési követelése – tudomása szerint – nem lesz teljesíthető. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ebben nem ő a kompetens, hanem a nemzetgazdasági miniszter.
Jó esély
Az oktatási államtitkár ismét megerősítette: nem kész tény a pedagógus-életpályamodell bevezetésének elhalasztása. Megfogalmazása szerint az egy lehetséges forgatókönyv, az unió „zsarolási kísérletei” miatt produkálni kell bizonyos számokat. A kormány ugyanakkor tudatában van annak, hogy a számításai helyesek – közölte. Hozzátette: jó esélyt látnak arra, hogy az életpályamodell és a kapcsolódó változások életbe léphetnek 2013 szeptemberében. Kitért arra, hogy ő a szakmai kérdések végigtárgyalásában lehet autentikus partner. Azt ugyanakkor szintén nem látja teljesíthetőnek, hogy elhalasszák a köznevelési törvény bevezetését.
Hoffmann Rózsa az elvégzett munkával elégedett, azt mondta, nem kis dolog ilyen rövid idő alatt ilyen hatalmas mennyiségű joganyagot megalkotni és előkészíteni az oktatási rendszerben várható változtatásokat. A törvényalkotás alatt „sok vihart kiálltak” – fogalmazott, és felidézte, hogy a köznevelési és a felsőoktatási törvényt végül nagy többséggel fogadta el a parlament. Hozzátette, hogy elkészült az a törvény, amely az állami fenntartás alapjait, az átadás-átvétel feltételeit szabályozza majd. Kérdésre válaszolva beszámolt még arról az elképzelésről, hogy emelnék a szakképzésben részt vevők számát, mert elég kevés a szakmunkás.
Nem tudnak alternatívát kínálni a Fidesz-KDNP-vel szemben
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet politológusa arról beszélt, hogy a közvélemény-kutatási adatok szerint a 2010-es csaknem 50 százalékról mostanra 30-35 százalékra „mozdult el” a kormánypártok támogatása. A szükségszerű szerkezetátalakítások népszerűtlenek voltak, de ha most vasárnap lennének a választások, akkor azokon még mindig relatív előnnyel indulnának a jelenlegi kormánypártok – mondta.
Hozzátette, lehet, hogy a választók az átalakítások sok elemével elégedetlenek, de egyik ellenzéki párt, mozgalom sem tudja hitelesen megszólítani az elégedetlen, bizonytalan választópolgárokat, és alternatívát kínálni a Fidesz-KDNP politikájával szemben. Szerinte az ellenzéknek továbbra sincs hiteles miniszterelnök-jelöltje, és a 2014-es voksolás minden eddiginél jobban a lehetséges kormányfőjelöltek közötti választás lesz.
A politológus kitért arra, kérdés, hogy Bajnai Gordon mennyire tudja „felkavarni azt a politikai állóvizet”, amely eddig szerinte a baloldalt és az ellenzéket jellemezte. Úgy véli, a volt kormányfő jelenleg nem a „civakodó baloldalt” akarja egyesíteni, hanem a bizonytalan szavazókat akarja első körben megszólítani. Külön kérdés, hogy később az MSZP beáll-e mögé, erre azonban érdemes felkészülni – jegyezte meg Fodor Csaba.
Lanczendorfer Erzsébet, a KDNP országgyűlési képviselője a szervezők nevében a program előtti sajtótájékoztatón kiemelte: nagy az érdeklődés a rendezvényeik iránt, minden gond, baj ellenére az emberek nem veszítették el a közélet iránti érdeklődésüket, hitelesnek tartják a KÉSZ kerekasztal-beszélgetéseit.
