Az átszervezések folytán tavaly év végén hivatalából távozni kényszerülő adatvédelmi biztos fél tucat polgári pert indított Szijjártó Péter mellett például Navracsics Tibor igazságügyi miniszter, a minisztérium, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala ellen. A perek előzménye, hogy tavaly nyáron a nyilvánosságban, részben a parlament falai között is éles vita bontakozott ki a kormányoldal egyes képviselői és az adatvédelmi biztos között arról, hogy volt-e érdemi egyeztetés, megbeszélés a szociális konzultáció kérdőíveivel kapcsolatban az ombudsman és az eljáró állami hivatal között.
Nem sértették meg Jóri András jó hírnevét
Jóri szerint Navracsics Tibor parlamentben elhangzott, illetve Szijjártó Péter több közleményben megfogalmazott valótlan kijelentései megsértették az ő jó hírnevét. A miniszterrel szembeni keresetet első fokon már korábban elutasította a törvényszék, szerdán pedig a Szijjártó Péter elleni keresetet sem találta megalapozottnak a bíróság.
Hamarosan újabb nemzeti konzultáció kezdődik – mondta el a miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan szeptember közepén.
A volt adatvédelmi biztos a Szijjártó Péter ellen indított perben azt kifogásolta, hogy a szóvivő megkérdőjelezte szavahihetőségét, és azt a látszatot keltette, hogy vizsgálatait nem elfogulatlanul végzi. Szijjártó Péter többek között annak a véleményének adott hangot, hogy Jóri András állásfoglalását „személyes motivációk indokolhatják”. A volt adatvédelmi biztos mindkét eljárásban már korábban 350 ezer forintra szállította le eredetileg többmilliós nem vagyoni kártérítési igényét.
Szijjártó kijelentései a véleménynyilvánítás körébe tartoznak
A szerdán kihirdetett felperesi keresetet elutasító elsőfokú döntés szóbeli indoklása szerint abban a ténykérdésben, hogy volt-e egyeztetés az adatvédelmi biztos és a hivatal között, a felperes nem terjesztett elő megfelelő bizonyítást, Szijjártó kijelentéseinek egyéb részei pedig a véleménynyilvánítás körébe tartoznak, nem voltak indokolatlanul lealacsonyítóak vagy bántóak, egy közszereplőnek pedig egyébként is fokozottabban kell tűrnie a nyilvános kritikát, mint másoknak.
Fizethet a volt ombudsman
Jóri Andrásnak összesen több mint félmilliós perköltséget és illetéket kell megfizetnie, ha az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedik. A felperesi oldal nem képviseltette magát a szerdai tárgyaláson és ítélethirdetésen.
A nemzeti konzultáció kérdőíveivel kapcsolatos vizsgálatának eredményeként Jóri András adatvédelmi biztos jogellenes adatkezelés miatt tavaly augusztusban elrendelte a Szociális konzultáció 2011 kérdőívein szereplő személyes adatok törlését. Ennek kapcsán közigazgatási per indult, amely idén megszűnt. Jóri beperelte Péterfalvi Attilát, a január elsejével felállított Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőjét, mert azt mondta róla, hogy a hatóság tevékenységének megkezdését hátráltatta a volt adatvédelmi biztos az átadás-átvételtől való elzárkózással.
