95 milliárd forint ugyan nem indítja el Magyarországot a növekedési pályán, de a nemzetgazdasági miniszter által múlt héten bejelentett kiigazítási program mellett a lelkünknek is jót tehet. Matolcsy György pénteken meghirdetett egyenlegjavító tervezetének egyik sarokpontja a pénztárgépek online összekötése a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV), melyből a kabinet a költségvetés „megtámogatását”, többlet áfabevételt remél, a tisztes adófizetők pedig ennél sokkal többet. Például azt, hogy többé ne fintorodjon el az eladó a boltban, ha elkérik tőle a számlát.
Svédországban, Olaszországban és Szlovéniában már működik a rendszer. A Portfolio egy bolgár hírportálra hivatkozva azt írja, Bulgáriában 620 milliárd forintos áfaadóalap növekedést regisztráltak a bevezetést követő négy hónapban (20 százalékos forgalmiadó-szint mellett), ami azt jelenti, hogy a központi büdzsé tisztán mintegy 120 milliárddal gazdagodott. A nemzetgazdasági miniszter 95 milliárd forintot és a gazdaság kézzel fogható kifehérítését reméli a változtatásból Magyarországon.
Nem nyílik a pénztárgép
Idén 2800 milliárdos áfabevétellel kalkulál a magyar kormányzat. Azt viszont, hogy reális-e a Matolcsy György által említett 95 milliárdos tétel, nem könnyű megbecsülni. Az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke sem tett így, kérdésünkre úgy fogalmazott, mivel egy hazánkban teljesen új rendszer bevezetéséről van szó, az összeg lehet több is, kevesebb is. Vámos György politikai utalás nélkül egyértelműen a múltra vezette vissza az adócsalás meggyökeresedését Magyarországon. Az állam felelőtlen megkárosítása, a „fusizás” a szocializmus évtizedeiben nemhogy problémát jelentett volna, még formai kereteket is öltött. Így nem is érdemes csodálkozni, ha vásárlásaink alkalmával manapság sem sokszor ad ki számlát a kassza.
Talán kevesen tudják, de a hazánkban forgalomban lévő mintegy 400 ezer pénztárgép mindegyikébe beépítettek egy fekete dobozt, más néven adómemóriát. Ez az egység biztosítékot jelent arra, hogy a napi zárás ne maradjon el. Enélkül a szerkezet nélkül a NAV nem hitelesíthet egyetlen gépet sem. Az online rendszer – melynek felállítása az általunk megkérdezett szakértők szerint először merült fel Magyarországon – beindulása előtt ez az egyetlen lehetséges eszköze annak, hogy a pénztárgép tulajdonosának forgalmát és az elszámolást ellenőrizni lehessen. Vámos üdvösnek tartaná az ezt felváltó újfajta ellenőrzési típust, hiszen így minden pénztárgép „kapcsolatba kerülne” a NAV-val, és végre nem a vállalkozó adóbevallása szolgáltatná az adatokat, hanem maga a pénztárgép. „A cél egy zárt, manipulálhatatlan rendszer kialakítása.”
A hatósági kontrollhoz szükséges minimális műszaki feltételnek a fekete doboz jóvoltából jelenleg is megfelelnek a masinák, a fő probléma azonban nem ez. Ha valaki el akarja kerülni az adófizetést, egyszerűen kihagy egy lépcsőfokot: például „elfelejti” beütni a gépbe a kifizetett összeget, vagy nem „üti ki” az adott összeget. Az is megoldás, ha nem az az összeg kerül a hó végi elszámolásba, mint ami a számlán szerepel, így kisebb tétel után fizet adót a kereskedő. „Való igaz, az áfacsalásnak két fajtája létezik. Az egyik, amit észrevesz a NAV, a másik, amit nem. Előbbi, vagyis a feltárt adócsalások minimum 300 milliárd forintos kárt okoznak a magyar államnak, de reálisan nézve ennél is jelentősebb pénz folyik el” – fejtegeti Vámos.
Nyoma veszett 400 milliárd forintnak
Artner Annamária, az MTA Világgazdasági Intézetének közgazdásza szerint az online rendszer bevezetésével a félelem visszatarthatja ugyan a csalók egy részét, a piacgazdaság jelenlegi hazai viszonyai azonban sajnos nem teszik lehetővé a feketegazdaság teljes kiirtását. Ennek oka, hogy a termelés célja a profit, és ha ebből adózni kell, sérül a profithalmozás lehetősége, ekképpen a végcél is. Vagyis csak olyan termelési formával lehet elképzelhető a tökéletesen kifehérített gazdaság, ahol nem a többlet elérése a folyamat lényege. Artner ennek ellenére pozitív változásként értékeli az online ellenőrzés bevezetését, az ugyanis mindenképpen csökkenteni fogja az adóelkerülők számát.
Ellentmondásosnak tűnik, de Matolcsy György 500 milliárd forintos elmaradó áfabevételről beszél, míg az online rendszer bevezetésétől 95 milliárdot vár a nemzetgazdasági miniszter. Hová tűnik több mint 400 milliárd forint? „Egy igen lényeges dologra tapintunk rá ezzel a kérdéssel – véli a kereskedelmi szövetség elnöke. – Ha úgy vesszük, hogy az adóhivatal évente 300 milliárd forintnyi adócsalást derít fel, és ehhez jön még az óhajtott 95 milliárd, akkor már »csak« 100 milliárdra vagyunk a teljes kieső áfaösszegtől” – hangzik a megoldás. Minisztériumi számítások ide vagy oda, Vámos György jelzi: nem lehet pontosan megbecsülni, mekkora tétellel rövidítik meg az adóelkerülők a büdzsét, de elképzelhető, hogy félmilliárdnál is nagyobb összegről beszélünk.
A jelen helyzetben persze mindenféle kalkuláció okafogyottnak tűnik az online átállást érintően, hiszen több a kérdés, mint a válasz. Nem lehet például tudni, hogy 24 órán keresztül figyeli-e majd távolról a NAV a gépeket, vagy a maihoz hasonló napi zárásos rendszert tartják meg a cégek, és ez alapján lehet majd vizsgálni az elszámolást. Nem tisztázott az sem, milyen adatszolgáltatási kötelezettségnek kell majd megfelelni, és ehhez mérten mekkora technikai átalakítást kell elvégezni a pénztárgépeken. Az online rendszert firtató kérdéseinkre a Nemzetgazdasági Minisztériumtól nem kaptunk konkrét válaszokat. Azt kérték: a részletek későbbi kidolgozása miatt inkább néhány hét múlva térjünk vissza az érintett pontokra.
Még törvényt sem kell módosítani
Vámos György szerint kulcskérdés, milyen gyakorisággal kér majd adatokat az adóhivatal. Ha ugyanis egy egyszeri átalakítást kell csupán eszközölni, magyarul meg kell vásárolni az új pénztárgépeket, az még talán vállalható, bár a vállalkozások döntő többségének ehhez mindenképpen állami támogatásra lenne szüksége. Amennyiben viszont az internetkapcsolat kialakítására és a netes szolgáltatás megfizetésére is költeni kell, az egy állandó költséget feltételez, amit nem biztos, hogy minden érintett ki tud fizetni.
Úgy tudjuk, a gépek NAV-val történő összekapcsolásához nem feltétlenül kell törvényt módosítania az Országgyűlésnek. A nyugtaadás kötelezettségét az áfatörvény mellett ugyanis alapvetően egy pénzügyminiszteri rendelet szabályozza. Ennek módosításával különösebb fennakadás nélkül törvénybe iktatható az új szabályozás.
