Nem azért veszi át az állam az intézmények fenntartását, hogy a rendszer olcsóbb legyen, hanem azért, hogy hatékonyabban működjön. A hatékonyság azt is jelenti, hogy ne pazaroljuk az erőforrásokat, de ezután sem fogunk kevesebbet költeni az oktatásra, mint a korábbi struktúrában – tette hozzá a politikus. A magyar közoktatás olyan átalakulás előtt áll, amely példa nélküli az elmúlt húsz évben: az állam magához vonja az önkormányzati iskolák fenntartását – jelezte Kósa Lajos.
A politikus az átalakítás legfőbb indokaként említette, hogy eddig többnyire az önkormányzatok anyagi lehetősége határozta meg az intézmények színvonalát, és inkább a születési hely, mint a tehetség határozta meg, miként tud egy-egy gyerek bekapcsolódni a rendszerbe, hogyan alakul az életpályája.
A ló másik oldalán
Kósa Lajos szerint az elmúlt húsz évben úgy fejlődött az oktatási rendszer, hogy „amikor megszűnt a diktatúra, átestünk a ló másik oldalára: úgy telt el a húsz év, hogy senki nem nyitotta rá a pedagógusra az ajtót megnézni, mit oktat, milyen minőségben”. Hozzátette: az államnak joga van meghatározni, mire adja a pénzt és ellenőrizni a hasznosulását.
Az MJVSZ elnöke szerint „a leghelyesebb az lett volna, ha nemcsak a fenntartást, hanem az infrastruktúrát is átveszi az állam”. Jelezte ugyanakkor, hogy a 3000-3500 közötti lakosú településeken a működtetés is az államhoz kerül, a nagyobb településeken az infrastruktúra működtetése az önkormányzatoknál marad.
Az intézményfenntartónak egyébként elemi érdeke, hogy az önkormányzatok által elért eredményeket tartsák meg, de az iskolarendszer mobilitási, felzárkóztatási képessége erősödjön – hangoztatta Kósa Lajos. Fontosnak nevezte az önkormányzatok és az intézményfenntartó jó együttműködését. A nagyvárosokban erre megvan a készség – emelte ki az MJVSZ elnökeként.
Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke kiemelte: az új, hálózatos struktúrában a 198 tankerületi igazgatóság karöltve működik majd az önkormányzatokkal, hogy a központi, egységes elvi irányítás mellett meg lehessen őrizni a tankerületek sokszínűségét is.
A sajtótájékoztatón ezután bemutatták a tíz hajdú-bihari tankerület igazgatóját.
Pokorni nem vetetne állami kézbe minden iskolát
Csak azokat az iskolákat kellene állami fenntartásba venni, ahol az önkormányzat anyagi gondokkal küzd – közölte korábban a Hír TV Rájátszás című műsorában az oktatási bizottság fideszes elnöke. Pokorni Zoltán a tehetősebb, megfelelő szakértelemmel rendelkező településektől vagy kerületektől nem venné el a fenntartás jogát. Mint kifejtette: az alapdilemma most az, hogy az állam vállaljon nagyobb szerepet annak érdekében, hogy a nagyon különböző helyzetű iskolák esélyeit kiegyenlítsük, azaz minden gyereknek jó iskolát tudjon garantálni. Pokorni elmondta: a vita közte és az államtitkár asszony, illetve a kormány között arról szól, hogy ehhez kellett-e minden iskolát állami kézbe venni, vagy elég lett volna csak a bajban lévőket.
