„Nemcsak egyszerűen az emberi jogokról van szó, hanem egy sokkal szélesebb társadalmi problémáról” – közölte a miniszter. Balog Zoltán szerint azért van szükség „rendkívüli intézkedésekre”, mert a romák több mint fele mélyszegénységben él. „Noha a jobbközép kormány, amelyhez tartozom, ösztönösen tartózkodik a kvótarendszertől, mi fogadtunk el először pozitív diszkriminációt jelentő intézkedéseket. Ez radikális változást jelent” – mutatott rá Balog.
Példaként említette, hogy a 2014-es parlamenti választásokon 13 képviselői helyet az elismert kisebbségek szerezhetnek majd meg, amelyek közül a romák a legjelentősebbek. Arra is kitért, a közbeszerzési pályázatokra vonatkozó szabályokat úgy módosították, hogy azokon olyan vállalkozók nyerhetnek, akik kötelezik magukat, hogy a munkatársaik 20 százalékát a szegénységben élők közül veszik fel, akik a legtöbb esetben romák. A miniszter szerint az is újítás, hogy az elmúlt két évben a 200 ezer közmunkában foglalkoztatott ember negyven százaléka roma volt.
Büntetik a közösségen belüli félelemkeltést
Balog elmondta: „a magyar hatóságok zéró toleranciát tanúsítanak a rasszizmussal és az antiszemitizmussal szemben”. Emlékeztetett rá, az utóbbi három évben nem történt erőszakcselekmény romák ellen Magyarországon. A 2009-es gyilkosságsorozat idején, még ellenzékben, Balog megígérte, hogy ha a Fidesz újra kormányra jut, rendezi az áldozatok hozzátartozóinak lakhatását. „Ez meg is történt” – mutatott rá.
Elismerte, hogy az Orbán-kormány megalakulása óta is voltak szélsőjobboldali megmozdulások a romák ellen, de a „rendőrség fellépésének köszönhetően, azok soha nem fajultak el”. Szerinte ugyanakkor számításba kell venni az ilyen jellegű megmozdulások által keltett „pszichikai terrort” is. A kormány – jegyezte meg – ezért fogadta el azt a törvényt, amely bünteti a közösségen belüli félelemkeltést.
Hosszú távú munkát igényel a tendencia megfordítása
Balog arra hívta fel a figyelmet, hogy tudomása szerint a világon csak Magyarországon létezik Roma Parlament, amely 1994-ben jött létre. Ennek tagjai részt vesznek a romákra vonatkozó törvények kidolgozásában. Az Orbán-kormány pedig 2011-ben olyan megállapodást kötött a Roma Parlamenttel, amely vétójogot biztosít a szervezetnek a romákat érintő programokra vonatkozóan.
A miniszter szerint Magyarország „kifogástalan intézményi és jogi keretekkel” rendelkezik, minden gondot viszont még nem oldott meg. „A romák társadalmi marginalizálódása régmúltra nyúlik vissza és mély dolog. Ennek a tendenciának a megfordítása hosszú távú munkát igényel” – mutatott rá Balog Zoltán az interjúban.
Romastratégia: új szél fúj
Balog egy strasbourgi konferencián november 5-én arról beszélt: a többségi társadalom és a kisebbség hozzáállásának is meg kell változnia ahhoz, hogy a cigányság integrálása érdekében indított magyar felzárkóztatási politika sikeres legyen.
A Die Welt október elején cikkezett a romák magyarországi helyzetéről. A cikk szerzője szerint a romák, a magyarok és szemmel láthatóan a kormány oldalán is egyre erősebb a félelem attól, hogy az ellenőrizhetetlenségig elmérgesedik a helyzet. „Ez az oka annak, hogy Budapest a magyar EU-elnökség idején keresztülvitt egy határozott romastratégiát.”
