A kormányszóvivő hétfőn az MTV háttérműsorában rémhírterjesztőknek nevezte azokat, akik az átvett adósság ki nem fizetéséről beszélnek. „Más kérdés, hogy a kormány, élve pozíciójával és politikai mozgásterével, mindig is igyekezett a legjobban megvédeni a magyar állam, a magyar nemzet és a magyar állampolgárok érdekeit” – tette hozzá. Kifejtette: amikor a kormány átvállalta az adósságot, világossá tette, hogy könnyebb alkupozícióba kerül a bankokkal szemben azáltal, hogy nagy tömegű adósság van a kezében.
Giró-Szász András szerint ez a helyzet a bankoknak is kedvezőbb, az önkormányzatoknál kihelyezett hitelek jelentős része ugyanis veszélyeztetett kategóriába esett, amelyben a visszafizetés esélye alacsony. A bankok könyvei szerint ez sokkal jobb hitel – tette hozzá.
A kormányszóvivő szólt azokról a stratégiai megállapodásokról is, amelyeket előbb a Coca-Colával, majd a Richter Vegyészeti Gyár Nyrt.-vel kötött a kormány munkahelyek megőrzése és létrehozása érdekében. Hangsúlyozta: további négy hasonló megállapodást tervez a kabinet, többek között autóipari cégekkel.
Orbán Viktor október 27-én, a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című rendezvényen jelentette be, hogy az állam 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át 1956 önkormányzattól. Közölte: az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben átvállalja az állam, az ötezer lakosúnál nagyobbak adósságállományának pedig egy részét.
Növeli-e az államadósságot az átvállalás?
Sem az államadósság mértékét, sem az uniós módszertan szerint számolt hiánymutatót nem rontja az önkormányzati adósságok átvállalása – mondta el a Hír Televíziónak a Portfolio.hu elemzője, Csiki Gergely. Az államadósság ugyanis már eddig is tartalmazta a helyhatóságok tartozásait. Az Államadósság Kezelő Központ második negyedéves adatai szerint az önkormányzatok adóssága 1132 milliárd forint, vagyis az állam ennek felét vállalja át a mostani döntéssel.
Az NGM Kommunikációs Titkársága hangsúlyozta, hogy az önkormányzati adósságátvállalás sem az uniós módszertan szerinti hiányt, sem az államadósságot nem érinti, mivel az államháztartáson belüli tranzakcióról, nem pedig az államháztartáson kívüli szervezettől történő adósságátvállalásról van szó.
Az OTP Bank elemzői úgy vélték: az önkormányzati adósság kérdése a válság kitörése óta egyre égetőbb probléma, ami a mostani bejelentés szerint megnyugtatóan lezárul. Az önkormányzati adósság egy részének központi kormányzat általi átvállalása a konszolidált államháztartási hiányt és a konszolidált államadósságot nem érinti. A konszolidált államháztartás kamatkiadása ugyanakkor előretekintve kedvezőbben alakulhat, mert a hiteleket a központi kormányzat kedvezőbb feltételekkel tudja majd refinanszírozni. Az önkormányzati adósságkonszolidációval kapcsolatban eddig megismert információk alapján elképzelhető, hogy az nem ró további terhet a bankrendszerre.
Előre tekintve jelentősen csökkenti az önkormányzati adósság újratermelődésének valószínűségét, hogy az önkormányzati törvény értelmében a helyhatóságok nem tervezhetnek költségvetésükbe működési hiányt, valamint a stabilitási törvény életbe lépésével idén január elsejétől kezdődően kormányzati engedély szükséges éven túli önkormányzati hitelfelvételhez.
