A Hvg.hu azt követően kérte ki a Miniszterelnökségtől a 2006–10 közötti kormányzati tanácsadásra, ehhez kapcsolódó kutatásokra, tanulmányokra elköltött összegekről készült összesített kimutatást, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium idén októberben nyilvánosságra hozta, mennyit költött ugyanezen célokra a második Orbán-kabinet. A jelenlegi kormány tanácsadási és közvélemény-kutatási pályázatát tavaly ősszel a Századvég-csoport nyerte el. A portál úgy tudja, a szerződés alapján mintegy 3 milliárd forintos keretet használhat fel a Századvég, de a cég több közleményben is hangsúlyozta korábban, hogy az összeg a teljes négyéves ciklusra szól, ráadásul nem csupán a kormányzatnak, de a háttérintézményeinek is készítenek elemzéseket, felméréseket.
16,8 milliárd forintot költöttek tanácsadásra
A Miniszterelnökségtől a Hvg.huhoz eljuttatott adatok arról árulkodnak, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok a mostani kabinet által elköltött keret több mint ötszörösét folyósították tanácsadásra. A központi állami intézmények, minisztériumok és azok háttérintézményei a kikért dokumentáció alapján 16,8 milliárd forintot juttattak a szerződő cégeknek. Az összeg legnagyobb hányadát, 10 milliárd fölötti részt a stratégiai és tanulmánykészítési feladatok emésztették fel, 4 milliárdot a kommunikációs tanácsadás, de a közvélemény-kutatás – 2,4 milliárd – sem volt sokkal olcsóbb.
A dokumentációban ugyanakkor nem szerepelnek olyan tételek, mint a médiafigyelés, a hirdetések, a kommunikációs tanácsadás és a médiavásárlás, melyek tovább emelhetik a költségeket. A teljes összeget tovább hizlalhatják a szintén hiányzó jogi tanácsadásra elköltött összegek, és az állami cégek tanácsadásra és hasonló célokra fordított kiadásai is. Ezeket az tételeket azért nem tudta összesíteni a Miniszterelnökség, mert több olyan, a balliberális kormányok idején működő intézmény is akadt, melytől nem tudtak teljes ciklust lefedő adatsort kérni.
A Gyurcsány- és Bajnai-kabinet tanácsadásra fordított hatalmas összegei nem először kerülnek terítékre. Portálunk még nyáron készített interjút a Századvég Alapítvány elnökhelyettesével, aki elmondta: a balliberális kormányzatok évente mintegy 1,6 milliárd forintot költöttek csak a tanácsadói szerződésekre. A Miniszterelnöki Hivatal 2006–09 között a saját igényeire és közvélemény-kutatásra hozzávetőleg 1,2 milliárdot fordított. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette: a Századvég kormányzattal megkötött szerződése olyan keretet ír elő, melyet csak komoly teljesítés és szigorú felügyelet mellett lehet felhasználni.
Gyanús tanácsadói szerződések a fővárosban is
A tizenegyedrendű vádlott is tagadta bűnösségét a Hagyó Miklós és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalási napján. Sz. László, aki vállalatfejlesztési főosztályvezetőként, majd stratégiai és szervezési igazgatóként dolgozott a BKV-nál, a vádiratban szereplő, általa megkötött szerződéseket szükségesnek ítélte. Korábban a cég egykori vezetői, Antal Attila és Balogh Zsolt is indokoltnak ítélte a menedzserszerződések keretében kifizetett nagy összegű juttatásokat.
Az ügyészség az erzsébetvárosi ingatlancsalási per nyomozása során is feltárt fiktív tanácsadói szerződéseket. Eszerint Hunvald György 2007–08-ban XIV. kerületi politikusokat foglalkoztatott papíron tanácsadóként. Az ügyészség szerint ugyanebben az időben a zuglói polgármester, a szabad demokrata Weinek Leonárd pedig Hunvald ismerőseivel és egykori vádlott-társával, Gál Györggyel szerződött tanácsadásra, szintén csak papíron.
