Kövér arra kérte Nyakót, távozzon az ülésteremből

A választási törvényről, az alkotmányosságról, a kivetett adókról, az intézményátadásról, valamint a sportfinanszírozásról szóltak a napirend előtti felszólalások.

A képviselők az ülés kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek meg a november 8-án elhunyt Danis György egykori szabad demokrata országgyűlési képviselőről.

A felszólalások sorát Harrach Péter (KDNP) kezdte, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy egy csütörtöki, Olaszországban megjelent cikk szerint az Európai Unió jól tenné, ha a választási törvény miatt felfüggesztené az ország tagságát. Mint mondta, másnap az MSZP elnöke is nyilatkozott itt, Mesterházy Attila azt hangsúlyozta: az unió ne nézze passzívan Magyarország fasisztává válását. Kifogásolta, hogy Mesterházy szerint egymillióan kevesebben mennek el szavazni. Talán aggódik egy olyan eszköz eltűnése miatt, amivel éltek? – tette fel a kérdést Harrach Péter, hozzátéve: „Talán a szavazás napján kisebb lesz a profitja a sörgyártóknak és a húsipari cégeknek?” Arra szólította fel az MSZP-t: ne lejárassák, hanem képviseljék Európában a nemzeti ügyeket.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára a lap egy 1953-ban közölt számát mutatta fel, amely tisztelgett az akkor elhunyt Sztálin előtt, és arról is beszámolt: '56-ban is az Unitában nyilvánították ki az olasz kommunisták a véleményüket, ellenforradalommá nyilvánítva az eseményeket, gengsztereknek, fasisztáknak, provokátoroknak nevezve a magyar forradalmárokat. Szerinte Mesterházy Attila ugyanilyen szóhasználattal él napjainkban a lapban.

Nem mindegy, kinek van szerzett joga

Schiffer András (LMP) az alkotmányosság helyreállításáról szóló programjukról szólva azt mondta: túl a ciklus felén minden parlamenti pártnak kötelessége felvázolni, hogyan változtatna 2014 után az emberek sorsán. Bírálva a kormányt, azt mondta: megbénították az alkotmányos rendet, ezzel azt akadályozzák meg, hogy az állampolgári akarat érvényre juthasson a választások után. Senki nem tudhatja biztonságban a megszerzett javait – értékelt. Közölte: pártja olyan rendszert szeretne, amelyben védettek a szerzett jogok, ahol tiltott a visszamenőleges hatályú jogalkotás és szociális biztonság van.

Rétvári Bence úgy fogalmazott: a centralizáció nem feltétlenül rossz egy állam esetében. Beszámolt a kormány céljairól és arról is, hogy szerinte az ellenzéki párt „hatalmas adóemelést” tervez. Nem mindegy, kinek van szerzett joga, a magánnyugdíjpénztáraknak, vagy a nyugdíjasoknak – hangsúlyozta, hozzátéve: fontos, milyen szempontból közelítünk az egyes jogokhoz.

A jobbikosok sosem bíztak a versenyben

Támogatta a fagyhalál elleni alap létrehozásáról szóló szocialista előterjesztés parlamenti napirendre vételét az Országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága hétfői ülésén. Mesterházy Attila pártelnök és két képviselőtársa, Lukács Zoltán és Szekeres Imre javaslatát 12 igen szavazattal, 11 tartózkodással, ellenszavazat nélkül támogatta a testület. A javaslatot jobbikos, független és kormánypárti képviselők is támogatták.

Halaszthatatlan jogalkotási feladatnak nevezi hétfőn elfogadott állásfoglalásában az alkotmányügyi bizottság a házelnök bizottsági ülésekre kiterjedő intézkedési jogkörének, valamint annak részletes szabályozását, hogy miként szankcionálható, ha valaki bizottsági ülésen fizikai erőszakkal él.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra volt kíváncsi, hogyan akadályozza meg a kormány a tervezett adók áthárítását a lakosságra. Szerinte az egyes ágazatokra kivetett terheket a piaci szereplők eddig is a lakosságra ruházták át. Arról is beszámolt, hogy nyolc bank már bejelentette: jövőre emeli tarifáit.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár azt vetette a jobbikos képviselők szemére, hogy sosem bíztak a versenyben. Magyarországon több mint nyolc bank van – közölte, hozzátéve: a pénzintézetek versenye hozzájárulhat ahhoz, hogy ne hárítsák át az illetéket. A kormány 10 millió magyar érdekét képviseli a tekintetben, hogy az államháztartási hiányt 3 százalék alatt tartja – hangsúlyozta.

Lukács luftot rúgott

Lukács Zoltán (MSZP) az iskolák államosításáról beszélt, és egy betörőpároshoz hasonlította a kormányt, amellyel felbolydulást váltott ki a kormánypárti frakciókban. Kövér László házelnök azzal intette csendre az érintetteket: „a demagógia a szólásszabadság része, ezért hallgassák türelemmel a képviselőt”. Erre a szocialista padsorokból kiabáltak be a politikusok, mire Kövér László az ülésterem elhagyására kérte Nyakó Istvánt (MSZP), közölve a szocialistákkal: ha nem viselkednek tisztességesen, megvonja tőlük a szót. Nyakó István a helyén maradt.Lukács Zoltán ezt követően úgy folytatta: a kormány másfél hónap múlva mintegy háromezer iskolát kíván átvenni, a folyamat pedig 1,5 millió diákot és 120 ezer pedagógust érint. Ennek ellenére még nem tudható, elvégezhető-e az intézményátadás, elegendő-e arra a forrás. Az erre hivatott intézmény szerinte nem fogja tudni ellátni az ezzel kapcsolatos feladatokat.

Simicskó István államtitkár válaszában ellendrukkernek nevezte a képviselőt. Közölte: felálltak a tankerületek, és ezek vezetőinek kijelölése is megtörtént. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jól fog működni – jelentette ki, és nem értett egyet azzal sem, hogy kevés forrás lenne a rendszerben. „Luftot rúgott, tájékozódjon és kellő bizalommal tekintsen a jövő kihívásaira” – mondta Lukács Zoltánnak.

TAO-rendszer – csodájára járnak világszerte

Szalay Ferenc (Fidesz) a közösségépítés és a nemzeti büszkeség építésének egyik legfontosabb elemeként beszélt a sportról, amely a kormány számára stratégiai ágazat. Emlékeztetett: tizennégy jelentős sportág képviselője folytatott megbeszélést a miniszterelnökkel, melynek során kiderült: a magyar sport és a sportkormányzat szándékai találkoznak. A képviselő bízik abban, hogy a sportágak megkapják kiemelt támogatásukat.

Simicskó István hangsúlyozta, hogy a kormány nemzeti ügynek tekinti a sportot, és szerinte ilyen jelentősen senki nem lépett előre a finanszírozásban, mint a jelenlegi kabinet. Szerinte a TAO-rendszer csodájára járnak világszerte, arra pedig még nem volt precedens, hogy a nem látványcsapatsportágak képviselői leültek volna a miniszterelnökkel tárgyalni. Hangsúlyozta: a sportágak összesen 10-15 milliárd forintnyi támogatást kapnak.