A Népszabadság pénteki számában megjelent írás szerint a felsőoktatási törvény módosítása – amelyben az önfinanszírozó felsőoktatásnak nevezett modellt fektették le – 27 milliárd forintot vonna ki a területről. Az államtitkár úgy fogalmazott: a pénteki sajtóban az erre vonatkozó kijelentések „részei annak a szokásos forgatókönyvnek, amikor előszeretettel festenek ördögöt a falra”. Ismert ugyanakkor az a tény, hogy a kormány az egész felsőoktatási rendszert úgy akarja átalakítani, hogy az önfinanszírozó, önmagát eltartó és magas színvonalú legyen, és „kétségtelen, hogy a költségvetési források csökkennek a felsőoktatásban”.
Nem vonul és vonulhat ki az állam
Hoffmann Rózsa felhívta a figyelmet: sok országban működik az, hogy a gazdasági élet szereplői és a felsőoktatásban résztvevők pénzéből működtetik ezt a rendszert. Hangsúlyozta, a Diákhitel 2. intézménye „nagyon komoly állami támogatással működik, tehát már csak ezért sem vonul és vonulhat ki az állam és a költségvetés a felsőoktatásból”, mert ennek a pénzügyi konstrukciónak a kedvező kamata és a piaci kamata közötti különbséget az állam magára vállalta, és ez is az állami támogatás része.
Az oktatási államtitkár kiemelte, a felsőoktatást illetően „megfontolt, mérlegelő és számításokon alapuló döntéshozatalról van szó, ami eltart egy ideig”. Megjegyezte, eddig is ismert volt már a Széll Kálmán-terv, valamint a nyáron benyújtott költségvetési törvény tervezete, ami érinti a felsőoktatást is. Mint mondta, a kormánynak az a szándéka, hogy támogatja a műszaki és természettudományos képzéseket, az orvostudományi képzés hallgatói keretszámait sem áll szándékában csökkenteni, de „nagyon sok képzésből ki fog vonulni”.
Még nincs döntés a keretszámokat illetően
Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy a következő tanév hallgatói keretszámait illetően még nincs döntés, s arról évek óta a kormány határoz. A javaslat erre vonatkozóan ugyanakkor elkészült a Felsőoktatási Tervezési Tanács javaslatai alapján, mégpedig úgy, hogy figyelembe vették a munkaerőpiac igényeit – fűzte hozzá.
Megkezdik munkájukat a tankerületi igazgatók
Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke beszámolt arról, hogy pénteken tartották első szakmai értekezletüket, amelyen a 198 tankerületi igazgató letette esküjét, ezzel „kézzelfoghatóvá vált” intézményük működése. A napok legfontosabb feladatának nevezte a kollégák áthelyezéssel kapcsolatos ügyeinek intézését, amit a szakmai előkészítő munka követ. A központ megbízott elnöke megjegyezte: „azért lehetünk optimisták, hogy ilyen feszített tempóban is végig lehet vinni az átadás-átvétel folyamatát”, mert nagyon sok kolléga ugyanazt a munkát folytatja majd, amit eddig is végzett, mindössze a munkáltatójuk változik.
Hoffmann beszélt arról is, hogy megkezdi munkáját a 198 kinevezett tankerületi igazgató péntek délután. Az oktatási államtitkár szerint a december 31-éig tartó időszak kellő garanciát jelent arra, hogy az állam az intézmények fenntartójaként – a kistelepüléseken egyben működtetőjeként is – jelenjen meg a köznevelési rendszerben. Hoffmann Rózsa a tankerületi igazgatókét történelmi feladatnak nevezte, hozzátéve, hogy munkájukban nehézségek is felléphetnek, mert „kitaposatlan útra lépnek”. A 198 igazgató „elkötelezett, feladatra kész” – mondta.
A gyerekekre nem lesz hatással a változás
Az államtitkár kiemelte: törvénybe iktatták, hogy a tanév során csoportot, osztályt nem lehet átszervezni, megszüntetni, s az iskolák érdemi munkáját – így egyebek mellett a tantárgyfelosztást, az órarendet, a csengetési rendet és a tanulmányi kirándulásokat – nem érinti majd az átadás-átvétel, amiből „a gyerekek és a szülők semmit nem fognak megérezni”.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a tankerületi igazgatók a következő két hónapban a frissen megalkotott jogszabályok és egy jelenleg is az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslat mentén átalakítják a köznevelési rendszert a január 1-jétől bekövetkező állami feladatellátásra, utána pedig ezt irányítják majd.
A szabályozás bevezetése pozitív változás
Kérdésre Hoffmann Rózsa elmondta: a két tannyelvű iskolák működését eddig gyakorlatilag semmi nem szabályozta, s az igazolja a működésüket, hogy „valóban komoly, jó nyelvtudással kerüljenek onnan ki” a diákok. Ezt szolgálják a velük kapcsolatos szabályok, amelyek „megalkotása a semmihez képest szigorítást jelenthet”, ami viszont „abszolút pozitív előjelű változásnak tekinthető”.
• Már több mint ötezer hallgató 1,163 milliárd forint értékben igényelte az augusztus 15. óta elérhető Diákhitel2-t, a Diákhitel1-et igénylők száma pedig meghaladta a négyezret szeptember 6-áig. A Diákhitel Központ Zrt. arra számít, hogy az idén költségtérítéses képzésre felvettek mintegy harmada, körülbelül 8000 hallgató veszi igénybe a diákhitelt. A legfrissebb adatok szerint az igényelt hitel a Diákhitel2 esetében jellemzően 233 ezer, a Diákhitel1-nél pedig 220 ezer forint szemeszterenként. A szabad felhasználású Diákhitel1-nél a felvehető legmagasabb összeg 500 ezer forint, a kizárólag képzési költségre biztosított Diákhitel2-nél nincs felső korlát.
