A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák szervezetek bérköveteléseik teljesítése érdekében fogtak össze. A magyarországi akció központi eseményét Budapesten a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának épülete előtt tartották. A megmozdulás szervezőjének, Bélteczki Jánosnak, a Magyar Orvosok Szövetsége elnökének becslése szerint mintegy háromszázan gyűltek össze, országszerte pedig nagyjából tízezren csatlakoztak az akcióhoz. Többen erre az alkalomra készített közös jelvényt tűztek ki, egyes orvosok szóban is tájékoztatják betegeiket akciójuk lényegéről.
Bélteczki János elmondta: a négy visegrádi országban a problémák hasonlók, de különböző mértékben érintik az egyes országokat. Példaként említette az egészségügy alulfinanszírozottságát, az életpálya hiányát, valamint az egészségügyi dolgozók nagy fokú migrációját. Akciójuk célja, hogy a döntéshozók, illetve az országok lakosságának figyelmét felhívják arra, ezek a problémák veszélyeztetik a közfinanszírozott egészségügyi ellátását.
A MOSZ elnöke szerint az egészségügyi munka olyan bizalmi munka, amelyben a sztrájk az utolsó eszköz. Úgy véli, az egészségügyi dolgozók migrációja azonban önmagában komoly eszközt adott a kezükbe.
Az elnök elismerte és megköszönte az ágazatban idén történt bérfejlesztést, de hozzátette: ennek folytatására továbbra sincs törvényi garancia. Az MTI-nek azt mondta: a bértárgyalások folytatására az egészségügyi államtitkárságtól egyelőre csak ígéretet kaptak, de konkrét időpontot még nem.
Az orvosok keddi figyelemfelhívó akcióján több más érdekvédő szervezet is képviseltette magát. A demonstráción ott volt többek között Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, a Magyar Rezidens Szövetség elnökségének több tagja, Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke, valamint Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is.
Éger István az újságíróknak elmondta: a mostani demonstráció követelése nem az, hogy a magyar egészségügyben dolgozóknak európai uniós béreket fizessenek, hanem hogy legalább az adott országban jellemző nemzeti átlagbér háromszorosát érje el a fizetésük. Ettől viszont még nagyon messze vannak – mondta. Megjegyezte: „tagadhatatlan és nem jelentéktelen”, hogy az idén az ágazatban történt béremelés, de ennek folytatása Éger István szerint is bizonytalan.
Több mint 50 milliárd forint pluszforrást szeretnének juttatni az egészségügynek a 2013-as költségvetésben, ennek 90 százalékából az egészségügyi dolgozók bérét emelnék meg.
A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a szakorvosjelölteknek szóló ösztöndíjprogram mint áthidaló megoldás „mindenképpen motiváló” tényező a kezdő orvosok itthon tartásában.
Sztrájkőrség
Védd meg az egészségügyi rendszert jelszóval „sztrájkőrséget” tartottak kedden Varsóban, a lengyel egészségügyi minisztérium épületénél, a négy visegrádi ország orvosszakszervezeteinek közös tiltakozó akciójának részeként.
A tiltakozók szerint a lengyel kormány egészségügyi politikája rossz, másodrendű ügyekre összpontosít, miközben a rendszer fő gyengesége az elégtelen költségvetési ráfordítás. Krzysztof Bukiel, a lengyel orvosok szakszervezetének vezetője szerint „durva aránytalanság” van az egészségügyi rendszer egészére és a térítésmentes kezelésre fordított tényleges kiadások között, s ez a fő oka a rendszer problémáinak.
A tiltakozók felhívták a figyelmet az egészségügyi dolgozók alacsony bérére, a szakemberhiányra, a kórházak eladósodására és arra, hogy nehéz hozzájutni a kezelésekhez. Petíciójában a szakszervezet arra szólította fel a kormányt, hogy „hozzon valódi és nem színlelt intézkedéseket az egészségügyi rendszer helyreállítására”.
Slawomir Neumann és Igor Radziewicz-Winnicki, az egészségügyi miniszter két helyettese beszélt a tiltakozókkal, és biztosította őket, hogy a kormány dolgozik az egészségügyi rendszer átalakításán.
Krzysztof Bukiel szakszervezeti vezető viszont arra figyelmeztetett, hogy a kormány kudarca az orvosok tömeges felmondásához fog vezetni az országos (kormányzati) egészségügyi alap kórházaiban.
