– Milyen demokrácia az, ahol ilyen mértékben felülírhatók a többség érdekei? – tette fel a kérdést Tarlós István (Fidesz–KDNP). A főpolgármester az Alkotmánybíróság (Ab) hajléktalanügyben alig egy hete kihirdetett döntéséről, a szabálysértési törvény és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati rendeletek megsemmisítéséről az elsők között szögezte le, hogy tiszteletben tartja. Az Ab kimondta: „sérti az emberi méltóságot és a jogbiztonság elvét”, hogy az említett jogszabályok büntethetővé tettek bárkit, aki életvitelszerűen a közterületen lakik. Tarlós István szerint azonban több mint elgondolkodtató a döntés életszerűsége, annak várható következményei. Ami látszólag nagyon jogelméleti, nagyon demokratikus, valójában irracionálisnak tűnik, és megérne egy népi kezdeményezést.
Több mint két és fél ezer hajléktalan élhet közterületen Magyarországon – közölte a Menhely Alapítvány áprilisban a hajléktalanok körében végzett február 3-ai felmérés előzetes adatai alapján.
A hajléktalanok téli ellátása november 1-jén kezdődött.
– Furcsállom, hogy a leghangosabb „jogvédők” közt például Amerikában tanuló diákok is vannak, akik eddigi életükben nem sokat élhettek meg a hajléktalanságból, de mindenesetre évente kétszer hazajönnek, és felelőtlen akciózásokkal keltik a feszültséget. Egy főváros főpolgármesterének és közgyűlésének alapfeladata, hogy gondoskodjék a város funkcionális létesítményeinek rendeltetésszerű használatáról. Érthetetlen, hogy – akarva vagy akaratlan – ebben épp az Ab akadályozza meg. A legutóbbi döntés konkrétan azt jelenti, hogy bárki bármikor indokolás nélkül megágyazhat az aluljárókban, a metrómegállókban, a frekventált közparkokban, középületek lépcsőházaiban vagy bárhol másutt – és persze megakadályozhatatlanul végezheti biológiai dolgait is, jobb híján. Ez gyakorlatilag nem egyéb, mint fityiszmutatás az idegenforgalomnak – emelte ki Budapest vezetője.
Hangsúlyozta: a hajléktalan oldaláról nézve is akkor segíthet a város, ha lakhatást, ellátást, biztonságot ad neki.
Részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
