Stágel Bence, a szervezet elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Harangi Fülöp, a Vidékért munkacsoport vezetője az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásukban azt írták: a szocialisták éppen azokat a földhaszonbérleti pályázatokat kritizálják éles hangon, amelyek a múlt káros hagyományaival szakítva megteremtették a pályáztatás lehetőségét. Kitértek arra, hogy mivel eddig semmilyen pályáztatás nem volt, így számos alkalommal olyan személyek haszonbérletébe kerültek állami tulajdonú termőföldek, akiknek soha semmilyen közük nem volt a mezőgazdasághoz.
A nemrégiben bevezetett pályázati rendszernek köszönhetően sikerült jelentős lépéseket tenni az agrárszektor korfájának megújítása érdekében, mivel a haszonbérletbe kiadott termőföldek 25 százalékát olyan fiatalok kapták meg, akik élethivatás-szerűen mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak és jövőjüket is az ágazaton belül képzelik el – rögzítették, kiemelve: ezek a fiatalok nem oligarchák, nem haszonlesők.
Szerintük nem igazak azok az állítások sem, hogy a földhaszonbérleti pályázatok a nagybirtokosoknak kedveznek, hiszen az átlagos birtokméret pályázatonként 20 hektár, az elnyert területek 60 százaléka pedig 10 hektárnál kisebb. Az új pályázati rendszer megakadályozza a földspekulációt és ennek köszönhetően egyre több fiatal gazdálkodó juthat földhöz – szögezték le.
A kereszténydemokrata politikusok szerint az MSZP a múltból semmit sem tanulva „kiengedte Rákosi Mátyás szellemét a palackból”, és ismét a vidéki Magyarország azon része ellen kíván fordulni, amely mindig a maga ura volt.
Kétharmados jogszabály lesz a földtörvény
Korábban már kiderült, hogy kétharmados, azaz minősített többséget igénylő jogszabály lesz az új földtörvény. A kormány kiemelt célja, hogy száműzze a zsebszerződéseket, de rengeteg tévképzetet kell eloszlatni a kérdés körül. A földtörvénnyel kapcsolatos tervekről Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke is beszélt a Hír TV Péntek8 című műsorában.
Az új magyar földtörvény lényege, hogy csak földműves vásárolhat földet Magyarországon, földműves pedig az, aki egy adott településen lakik és gazdálkodással foglalkozik, termel, jószágot tart; ez az álláspont megvédhető mind bel-, mind külföldön – jelentette ki korábban a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor miniszter az új földtörvény megkezdődött általános parlamenti vitájáról szólva azt mondta: bár a jogszabály kapcsán vannak viták és eltérő nézetek, bízik benne, hogy végül sikerül majd konszenzussal elfogadnia az Országgyűlésnek. Az új földtörvény ugyanis a „vidék alkotmánya” lesz, amely 1100 év után kínál lehetőséget a birtokviszonyok rendezésére – jelentette ki a politikus.
Korábban helyi gazdák az Őszi szántás elnevezésű akció keretében művelni kezdték az állami földbérleti pályázat keretében más által elnyert terület egy részét a Fejér megyei Kajászón. A kormány politikai indítékúnak, a jogállamiság normáival ellentétesnek és megtévesztő szándékúnak tartja az akciót, és felkérte az illetékes minisztériumokat, hogy tegyék meg a szükséges és indokolt lépéseket a jogállamiság visszaállítása érdekében.
