A miniszterelnök péntek reggeli interjújában azt mondta az új földtörvényről, hogy a kabinet az erről szóló döntését a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének javaslatára hozta meg. Arra a kérdésre, hogy a törvény miatt Magyarország nem nyit-e újabb frontot az uniós bírósággal, a kormányfő azt válaszolta: „szerintem nem nyitunk, de majd meglátjuk, ha nyitunk is, majd jól megnyerjük azt a csatát is”.
Ez forradalmi változás
Az új földtörvénnyel Magyarország azokhoz az uniós tagállamokhoz csatlakozik, amelyekben nem sértik az EU-s jogot, mégis az a helyzet alakult ki, hogy a helyi gazdák a földek kizárólagos tulajdonosai – magyarázta Orbán Viktor, jelezve azt is, hogy a nagybirtokot korlátozó irányba mozdítják a magyar mezőgazdaságot, és a jövőben azok tudnak termőföldhöz jutni, akik ténylegesen gazdálkodnak vele. Ez forradalmi változás, egy 100-130 éves nagy vitát zár le – jegyezte meg.
Az új magyar földtörvény lényege, hogy csak földműves vásárolhat földet Magyarországon, földműves pedig az, aki egy adott településen lakik és gazdálkodással foglalkozik, termel, jószágot tart; ez az álláspont megvédhető mind bel-, mind külföldön – jelentette ki korábban a vidékfejlesztési miniszter.
Font Sándor agrár-szakpolitikus a Magyar Nemzetnek korábban azt nyilatkozta: egy újonnan felálló állami hivatal előzetes engedélyére lesz szükség minden egyes termőföldbérleti és -adásvételi szerződés életbelépéséhez, s miután alapszabály, hogy földet csak az eladásra kínált birtoktól legfeljebb húsz kilométerre lakó földműves vásárolhat, kizárt, hogy életbe tudnának lépni a zsebszerződések.
Fazekas Sándor miniszter az új földtörvény megkezdődött általános parlamenti vitájáról szólva azt mondta: bár a jogszabály kapcsán vannak viták és eltérő nézetek, bízik benne, hogy végül sikerül majd konszenzussal elfogadnia az Országgyűlésnek. Az új földtörvény ugyanis a „vidék alkotmánya” lesz, mely 1100 év után kínál lehetőséget a birtokviszonyok rendezésére – jelentette ki a politikus.
A zsebszerződésekről szólva közölte: „Jöhet ide az Európai Unió vagy akárki, de törvénytelenül szerzett dolog vagy törvénytelenül létrejött szerződés semmilyen későbbi változás révén nem válik törvényessé. Tehát azt a földet vissza kell adni! Nehéz dolog, dzsungelharc, de a magyar jogalkotó megtalálta a szükséges eszközöket.”
Családi gazdaság, szövetkezet
Rengeteg tévképzet kötődik hazánkban a családi gazdaságokhoz és a szövetkezetekhez, amiben óriási szerepet játszott a szocialista rendszer negatív propagandája. A vita hevében elsőként érdemes tisztázni, hogy mit jelent a családi gazdaság kifejezés. Egy meghatározás szerint a családi gazdaság sokkal inkább életvitel, jó értelemben vett konzervativizmus, a családi lojalitás és a fenntartható kapitalista vállalkozási forma egysége. Már ez a definíció is világosan mutatja, hogy az általános közvélekedéssel szemben a családi gazdaság nem azt jelenti, hogy nagyszülők, szülők és gyerekek közösen művelik a rendelkezésre álló területet.
Nem a bevétel a fontos
A családi gazdaságra jó példa Héjja László esete, aki ’56-ban Belgiumba majd Kongóba távozott, később miután visszatért Magyarországra, testvérével alapított gazdaságot. A Lánchíd Rádiónak elmondta, együtt felújítottak egy lerobbant vágóhidat, majd állami támogatással egy tönkrement húsüzemet is helyrehoztak. Jelenleg összesen 120 embert foglalkoztatnak. Szavaik szerint számukra nem az anyagi bevétel fontos, hanem hogy az embereknek munkát adjanak.
A másik tévképzet és rossz beidegződés a szövetkezeteket kíséri, amelyeket először az 1875. évi 37. törvény szabályozta, gazdasági célú személyegyesülésként definiálva. 1898-ban alapították a legnagyobb taglétszámmal rendelkező Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet, azaz a Hangyát.
A dán modell
A szövetkezeti rendszer jövőbeli fejlesztési irányához érdemes a dán modellhez nyúlni, ahol a sikert többek között az alapozta meg, hogy a lehető legjobb szakembereket alkalmazták. A nyereség egy részét általában fejlesztésre fordították, illetve tartalékolták. A szövetkezetek többsége biztonsági alapot is képzett. A biztonsági alapot aztán tíz év után szétosztották. A dán szövetkezetek, hogy biztosítsák a fenntartható pénzügyi gazdálkodást, már a megalakulást követően az értékesítés megszerzésére is törekedtek.
Az új földtörvénynek a hazai területek védelme mellett figyelmet kell arra is fordítania, hogy többek között a dán vagy a francia modellt követve stabil jogi környezetet biztosítson egy sikeres, a családi gazdaságok és a szövetkezetek együttműködésére épülő gazdálkodásnak. Az erősödő nemzetközi kihívások között csak a modell és valóság közelítéséből születhet meg az a hazai mezőgazdaság, amely képes lehet a legjobbakkal is versenyre kelni.
