Első fokon megrovásban részesítette a bíróság Dániel Pétert. A másodfokú bíróság ítéletében mellőzte az első fokon eljáró siófoki bíróság indoklásának azon részét, amelyben „társadalmilag hasznos figyelemfelhívásnak” minősítette a szoborrongálást. Dániel Péter nem vett részt a tárgyaláson. Az ítélet kihirdetését követően a távirati irodának telefonon azt mondta: nem fizeti ki a pénzbírságot, kérni fogja az összegnek megfelelő, 80 nap időtartamú fogházbüntetésre való átváltását.
„Erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos”
A vörös festékkel leöntött, illetve ecsettel bekent szoborra az ügyvéd „tömeggyilkos”, illetve „háborús bűnös” feliratokat akasztott. Tettével 100 499 forintos kárt okozott a sértettnek, a szobrot állíttató kereki önkormányzatnak, amely nem igényelte a kár megtérítését, és saját költségén helyrehozatta a szobrot. Dániel Péter az elsőfokú bíróságon a rongálást beismerte, de a bűnösségét nem. Arra hivatkozott, hogy a cselekmény politikai véleménynyilvánítás és jogos tiltakozás volt.
A Siófoki Városi Bíróság nem jogerősen bűnösnek mondta ki „a véleménynyilvánítás határait túllépő” Dániel Pétert, a legenyhébb büntetésként megrovásban részesítette, továbbá a per során felmerülő 121 600 forint megfizetésére kötelezte. Egyúttal kimondta azt is, hogy cselekedete „erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt”.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, büntetőkollégiumának vezetője a szeptember 26-án született elsőfokú ítélethozatal után közölte: nem helyénvaló, ha egy bíró erkölcsileg pozitívnak minősít erőszakos cselekményt, például egy szoborrongálást. Továbbá a bíróságnak mindig ügyelnie kell arra, hogy kerülje a cselekmények történelmi vagy politikai értékelését. Hasonlóan nyilatkozott Völgyesi Miklós is a Magyar Nemzetnek. „Nemcsak törvénysértő, hanem a bírói etikai szabályzatba is ütközik, ha egy bíró politikai véleményt nyilvánít” – mondta szeptember végén az elsőfokú ítélet kapcsán.
Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtófelelős bírája korábban arról tájékoztatott, hogy a törvényszék elnöke a bírói jogállásról szóló törvény által biztosított határidőig, három hónapon belül, de a másodfokú ítélet megszületését megvárva dönt arról, indít-e eljárást a Horthy-szobor megrongálásáról szóló ítélet miatt. A törvényszék elnöke az első- és a másodfokú ítéletet egybevetve kívánja meghozni az állásfoglalását az ügyben arról, kezdeményez-e fegyelmi eljárást az első fokon ítéletet hozó Kovacsics Istvánnal, a siófoki bíróság elnökével szemben – tudatta.
Az ügyész fellebbezését fogadták el
A Kaposvári Törvényszék csütörtökön – szemben a vádlott és a védelem bűncselekmény hiányáért, valamint annak kimondásáért benyújtott fellebbezésével, hogy a cselekmény nem jelentett veszélyt a társadalomra – az ítélet súlyosbítását és pénzbírság kiszabását indítványozó ügyész fellebbezését tartotta megalapozottnak. Ez utóbbi figyelembevételével – az ügyész kérésének megfelelően – egyrészt mellőzte az elsőfokú ítélet indoklásában szereplő, Horthy Miklós történelmi szerepét értékelő részt, azzal, hogy ez nem tartozik a bíróság hatáskörébe, másrészt pénzbüntetést szabott ki a szentendrei ügyvédre.
Miként első fokon, ezúttal is nagy sajtóérdeklődés mellett hirdetett ítéletet a bíróság. A nyilvános tárgyaláson a média képviselői mellett jelen volt a szoborállítást kezdeményező Sas Attila (független), a kereki önkormányzat képviselő-testületének tagja, valamint Mészáros Imre, a Gój Motorosok elnöke.
A KDNP szigorítana
A Hír TV-nek korábban Dániel Péter arról számolt be, hogy határozatlan időre Izraelbe távozna. Gyurcsány Ferenc szimpatizánsa akkor azt mondta: „Nyelvet tanulok, beilleszkedek, illetve ha lesz mód és lehetőség rá, akkor valamilyen polgári szolgálatot nagyon szívesen vállalok a seregben.”
A Kereszténydemokrata Néppárt budapesti szervezetének elnöksége pedig a szoborrongálás büntetőjogi következményeinek szigorítását, illetve a szoborrongálás jogi meghatározásának pontosítását kezdeményezte.
