Orbán: Az embereknek érezniük kell a minőségi változást

A polgárok államát kell megtestesíteniük a járási hivatalok vezetőinek – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor kormányfő, amikor esküt tettek az alaptörvényre a járási hivatalok vezetői.

Beszédében egyúttal köszönetet mondott egyrészt Boross Péter volt kormányfőnek, egykori belügyminiszternek, aki a közigazgatás átszervezésének során minden szakmai javaslatot górcső alá vett, másrészt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek, tekintélyes részben ugyanis neki köszönhető, hogy elérkezett a hivatalvezetők eskütételének pillanata.

Orbán Viktor jelezte ugyanakkor azt is, hogy maradt még néhány nyitott kérdés, vizsgálni fogják ugyanis például azt, melyek még azok az államigazgatási munkák, amelyeket megyei hivatalokból érdemes irányítani.

Kétharmaduk jogász

Január 1-jével 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal jön létre. A kinevezettek közül tizenegyen polgármesterek – nekik összeférhetetlenség miatt le kell majd mondaniuk –, heten pedig országgyűlési képviselők, akik mandátumukat a következő parlamenti választásig megőrizhetik. A 198 járási hivatalból háromnak – Békés megyében a békésinek, Csongrád megyében a kistelekinek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházinak – egyelőre csak megbízott vezetője lesz. Az MTI úgy tudja, a hivatalvezetők közül minden második nő, kétharmaduk jogász, átlagosan 12 év közigazgatási gyakorlattal rendelkeznek, többségük jegyző vagy aljegyző. Több mint 60-an a jegyzői munkát cserélik fel a járási hivatal vezetésére.

Feladatok

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményében emlékeztet arra, hogy a járási hivatali vezetőket a megyei és fővárosi kormánymegbízottak javaslatára  a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre. Mint írták, a járási hivatalvezetők feladata az lesz, hogy a jogszabályokban és belső szabályzatokban a hatáskörükbe utalt feladatokat ellássák, biztosítsák a járási törzshivatal és szakigazgatási szervek feladatellátását, a hivatal működését, és ők gyakorolják a munkáltatói jogokat a járási hivatal és szakigazgatási szerveinek kormánytisztviselői felett.

Közölték, a hivatalvezetők kiválasztásánál a cél az volt, hogy szakmailag felkészült, közigazgatásban jártas vezetők kerüljenek a hivatalok élére. Kinevezésük feltétele a felsőfokú végzettség és legalább ötéves közigazgatási gyakorlat, amelybe beleszámít az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség betöltése is.

A munkájukat januárban megkezdő járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. Jövő évtől a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség.

Navracsics: A közjót kell szolgálni

Navracsics szerint a most kinevezett járási vezetőknek minden igyekezetükkel azon kell lenniük, hogy a polgárokat, a közjót szolgálják, saját karrierszempontjaikat, saját érdekeiket a közérdekeknek rendeljék alá, és hitelesen szolgálják hazájukat. A miniszter elmondta, a januártól működő járási rendszerrel az államreform, a közigazgatási reform harmadik szakasza kezdődik meg. Utalt arra, hogy a reform 2010-ben a központi államigazgatással kezdődött, majd a kormányhivatalok megalakulásával folytatódott, és a most kialakított járási hivatalokkal válik teljessé.

A korábban kinevezett kormánymegbízottak és a megyei kormányhivatalok vezetői jó példát mutattak már az elmúlt időszakban arra, hogy miként lehet az államot a nemzet érdekeinek szem előtt tartásával működtetni – hangsúlyozta Navracsics.

Hatékonyságnövelés

A kabinet több mint egy éve határozott a járások kialakításáról a közigazgatás átalakításának részeként. Így harminc évvel a járási rendszer megszüntetése után új szervezeti rendben és új céllal 2013. január 1-jével ismét létrejönnek a járási hivatalok. „A cél olyan modernkori járások kialakítása, amelyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez” – olvasható a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatásában.