Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke, az Együtt 2014 társalapítója csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, az Orbán-kormány oktatáspolitikája több évtizedre zárhatja ki Magyarországot a fejlődésből, ezért 2014-től gyökeres változásokat kell végrehajtani.
Pósán László, a Fidesz szakpolitikusa az MTI-nek reagálva hiteltelennek nevezte „ezt a nagy beharangozást”, mert szerinte Bajnai Gordon kormányzása alatt még a látszatra sem adtak, oktatáspolitika összességében nem is létezett, az intézmények magukra voltak hagyva. Az akkori kabinet, mint mondta, nagyságrendileg százmilliárd forintot vont ki az oktatásügyből, ami iskolabezárásokhoz vezetett. Ismertetése szerint körülbelül háromezer iskolát érintettek az összevonások, illetve a bezárások, amelyek miatt sok pedagógust is elküldtek. Aki pedig maradt, annak azzal kellett szembesülnie, hogy megszűnt a 13. havi bére és a továbbképzési támogatása is.
Dolgozatot írat embereivel Bajnai
Sajtótájékoztatóján Bajnai Magyarországot katasztrófa sújtotta területnek nevezte, ahol az ő alapítványuk már hozzá is kezdett egy hosszú távú oktatási program kidolgozásához, emberei márciusra lesznek készen vele. Az oktatáspolitikai kérdésekkel csütörtökön folytatódó ellenzéki egyeztetésekre utalva Bajnai Gordon azt mondta: a programalkotásnak az érintettek és a szakértők megkérdezésével kell kezdődnie, nem úgy, hogy politikusok tanácskoznak zárt ajtók mögött. Mint ismert, Hoffmann Rózsa, a szakterület államtitkára a kormányváltás óta számtalan konzultációt folytatott le az oktatás szereplőivel a NAT-ról, a köznevelési törvényről, a pedagógus-életpályamodellről és a többi intézkedésről.
Hallgat a mély
A programírás első lépéseként, a Haza és Haladás megbízására a Tárki Társadalomkutatási Intézet végzett közvélemény-kutatást. A felmérés most bemutatott adatai alapján a pedagógusok kétharmada úgy véli, a problémákat nem központilag, hanem helyben kell megoldani, háromnegyedük szerint az iskolaállamosítás nem csökkenti az esélykülönbségeket, nem javítja az intézmények finanszírozását, és 90 százalékuk szerint nem emeli az oktatás színvonalát. Ehhez képest Pósán László azt mondta, az iskolák állami fenntartásba kerülésével és a pedagógusjuttatások egységesítésével végre megvalósul az azonos munkáért azonos bér elve. Hozzátette: az általános iskolák követelményrendszere is szinte teljes egészében hiányzott korábban, amit az alsó tagozaton való osztályozás lehetőségének kérdése példáz: igenis kell osztályozni, az iskolákat pedig nem szabad „öncélú liberális kísérleti telepekké” tenni. Egyébként Bajnai az Index kérdésére – miszerint hogyan oldaná meg a finanszírozást – kitérő választ adott és helyi szempontokat emlegetett. Érdekes, hogy noha Bajnaiéknak van pénzük felméréseket készíteni, addig a problémák megoldására nincsen javaslatuk, vagy pedig mélyen hallgatnak azokról.
A fiatalok mehetnek
A felsőoktatási terveikre vonatkozó kérdésre Bajnai Gordon elmondta: a hallgatók röghöz kötését azonnal megszüntetnék. Az MSZP és a Gyurcsány-párt véleményével összhangban megerősítette, a tandíjat nem tartja ördögtől valónak, de az csak ösztöndíjrendszerrel együtt vezethető be. A tandíj mértéke pedig nem lehet több, mint amennyit egy egyetemista a tanulás mellett is könnyedén meg tud keresni – közölte.
Pósán László válaszreagálásában rávilágított, nagy gond, hogy munkaerő-piaci érték nélküli végzettséggel kerültek ki – és ennek hatásaként kerülnek ki még mind a mai napig – hallgatók a felsőoktatásból.
