A két ellenzéki politikus arra kérte a kormánypártok frakcióvezetőit, hogy a végleges választási eljárási törvényt egy széles körű konszenzust kereső folyamat során alkossák meg. A két párt azt szeretné, ha a teljes jogszabályt felülvizsgálnák, és szakemberek, szakpolitikusok, az összes parlamenti párt és a civil mozgalmak részvételével – még a parlamenti ciklus kezdete előtt – induljon valódi egyeztetés a törvényről. Azt is kérték a kormánypártoktól, hogy haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a január 4-i alkotmánybírósági döntésről szóló álláspontjukat.
A választási eljárási törvény több pontját is alaptörvény-ellenesnek ítélő alkotmánybírósági (Ab) döntést Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője úgy értékelte: világossá vált, milyen keretek között valósul meg a választójogi reform. Megítélése szerint öt nagy témából négyben komoly sikert ért el a Fidesz–KDNP, kisebb lesz ugyanis a parlament, egyfordulós lesz a választás, 2014-től arányos méretűek a választókörzetek, a határon túli magyaroknak pedig biztosított a szavazati joguk. Mindezt történelmi sikernek nevezte, hozzátéve, hogy az ötödik kérdés, az előzetes regisztráció részben alkotmányellenesnek minősítésével pedig eldőlt: 2014-ben nem lesz választási feliratkozás.
Az Ab döntését két-három hétig még tanulmányozzák a Fidesz jogászai, így a kormánypárt a gyulai frakcióülésre alakítja ki végleges álláspontját a választási eljárási törvény új normaszövegéről, amelyet a tervek szerint legkésőbb áprilisig a parlament is elfogad, így egy évvel az országgyűlési választás előtt tisztázottak lesznek a szavazás jogi keretei – közölte.
Megváltozott az LMP és az MSZP álláspontja
Gulyás Gergely azt közölte, örülnek annak, hogy a baloldali ellenzék pártjainak az álláspontja gyökeresen megváltozott a konzultáció kérdésében. Utalt arra, hogy a választási eljárásról szóló törvény elfogadásának a folyamata azzal kezdődött, hogy tavaly februárban – még a benyújtást megelőzően – Lázár János akkori fideszes frakcióvezető valamennyi ellenzéki pártot egyeztetésre hívta, ám azon sem az LMP, sem az MSZP nem vett részt.
Az alkotmánybírósági döntésre utalva azt mondta: a Fidesz fontosnak tartotta, hogy senkiben ne legyen bizonytalanság azzal kapcsolatosan, lesz-e regisztráció, ezért tették világossá, hogy 2014-ben nem lesz Magyarországon a lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok számára. Jelezte: a további megsemmisített rendelkezések miatt szükséges módosításokról a Fidesz a törvényhozási időszakot megelőző frakcióülésen fog dönteni. Közölte, határozottan elutasítják azt a javaslatot, hogy ne felülvizsgálat legyen, hanem „kezdjék újra az egészet”. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság a majdnem kétszáz paragrafusból álló törvény hét szakaszát semmisítette meg, ezért szerinte elsősorban ezekről érdemes vitát folytatni.
Az MTI kérdésére úgy fogalmazott, elviekben, dogmatikusan nem zárkóznak el semmitől, de szerinte a hét megsemmisített rendelkezésen túlmenően komoly érdemi változtatásra nincs szükség.
2014-ben nem lesz regisztráció
A parlament november 26-án név szerinti szavazással, 251 képviselő egyetértésével, 91 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett fogadta el a kormánypártok által kezdeményezett törvényt.
Ismert, Orbán Viktor július 27-én jelentette be, hogy bevezetik az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál. A 2014-es választásra jövő szeptember 1-jén indult volna a feliratkozás.
