Mint írja: hazánkban él Közép-Európa legnagyobb létszámú zsidó közössége, amelynek virágzó kultúrája mindig is a magyar kultúra szerves része volt, és az napjainkban is. A zsidóság 1944–45-ös tragédiája így az egész magyar nemzet tragédiája.
A magyar kormány erkölcsi és politikai kötelességének érzi, hogy következetesen nézzen szembe a XX. századi diktatúrákkal és az akkor elkövetett rémtettekkel – szögezte le Orbán Viktor.
„Bevezettük a holokauszt-emléknapot minden magyar iskolában, megalapítottuk a Terror Háza Múzeumot, valamint most már lassan egy évtizede működik a Holokauszt Emlékközpont Budapesten. 2014 a magyar zsidóság megsemmisítésének 70. évfordulója, ezért a kormány létrehozta a Magyar Holokauszt 2014 Emlékbizottságot" – olvasható a nyilatkozatban.
Hozzátette: „meggyőződésem, hogy Magyarország egy olyan ország, ahol soha többé nem fordulhat elő, hogy embereket származásuk, vallásuk miatt hátrány, megaláztatás érjen. Megvédjük az ország minden polgárát, és ebben nem ismerünk kompromisszumot. Nem tűrjük és elítéljük bármely kisebbség megbélyegzését, az antiszemitizmus minden megnyilvánulási formáját" – zárul a kormányfői nyilatkozat.
A zsidóság újra a reneszánszát éli
Magyarország nem antiszemita ország – jelentette ki Fónagy János a Fidesz és Steiner Pál az MSZP képviseletében pénteken Budapesten, az antiszemitizmus ellen küzdő interparlamentáris koalíció (ICCA) delegációjával folytatott tárgyalásokat követően. Fónagy János hangsúlyozta: a magyar nép nem antiszemita, idegengyűlölő vagy kirekesztő, Magyarországon nem gyakoribbak az ilyen felháborító megnyilvánulások, mint a világ más részén, ugyanakkor ezeket nem szabad lebecsülni, és a leghatározottabban fel kell lépni ellenük. „A Fidesz és a kormány ezt tette, és a jövőben is ezt fogja tenni” – jelentette ki a fideszes politikus. Hozzátette: Magyarországon a zsidóság „a holokauszt borzalmai után újra a reneszánszát éli”, és a kormány biztosítani fogja, hogy ez folytatódhasson.
Létrejött a Magyar Holokauszt–2014 Emlékbizottság
Múlt hét csütörtökön tartotta meg alakuló ülését az Országházban a Magyar Holokauszt–2014 Emlékbizottság, amelynek feladata a magyar zsidóság deportálásának hetvenedik évfordulójáról történő megemlékezés előkészítése. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a bizottság megalakulása után hangsúlyozta: a holokauszt emlékévének nem az egyéni, nem az értelmiségi szembenézések és bocsánatkérések idejének, és nem is a jogi-politikai igazságtétel idejének kell lennie, hanem a nemzeti szembenézés, a nemzeti bocsánatkérés idejének.
2005 óta emléknap
Az ENSZ közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor.
Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozta, hogy a tagállamok kötelessége megemlékezni a közel hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatról, és oktatási programokat indítani annak elősegítésére, hogy az ehhez hasonló népirtás többé ne ismétlődhessék meg. A határozat emellett elutasította a holokauszttagadást, és általánosságban is elítélte a vallási vagy etnikai diszkriminációt és erőszakot.
2004 óta Holokauszt Emlékközpont
Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek állandó kiállítása a magyar zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését és elpusztítását idézi fel. Az első nemzetközi holokauszt-emléknapi rendezvényt 2006-ban az Országház előtt tartották az Élet Menete Alapítvány szervezésében. A magyarországi holokauszt-emléknap április 16-ra esik, miután 1944-ben ezen a napon kezdődött el az itthoni zsidók gettókba zsúfolása.
