A nagykövet és a miniszter Kocsis Fülöp görög katolikus megyés püspök, valamint az önkormányzat meghívására érkezett Nyíregyházára. Megtekintették egyebek mellett a Huszár-telepi, integrált oktatást folytató általános iskolát, illetve látogatást tettek a teleprehabilitációs program keretében felújított, illetve a felújításra váró telepi lakóházakban.
Modellértékű, ami megvalósult Nyíregyházán a 410 millió forint összköltségű Bizalom és munka program segítségével – jelentette ki Balog Zoltán a nagykövettel közösen tartott sajtótájékoztatón. A tárcavezető hozzátette: a szabolcsi megyeszékhely azért is fontos ebben a programban, mert a kormányzat, az egyház, a civil szervezetek és vállalkozások, illetve a romák összefogásával, a Türr István Képző és Kutató Intézet koordinálásával foglalkoztatás és oktatás valósult meg.
A modellprogram révén tavaly december végén 18 család költözhetett be az egyik, teljesen felújított Huszár-telepi házba. Balog Zoltán ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az épületet azok a romák újították fel, akik maguk is ezekben a házakban laknak. Azért olyan sikeres ez a kezdeményezés, mert azokat, akik ott dolgoztak a kőműves mellett a ház felújításán, a kőműves később fel is vette dolgozni – utalt a tárcavezető arra, hogy a felújítást végző társaságok több roma továbbfoglalkoztatását is vállalták. Balog Zoltán beszédében emellett a roma gyerekek integrációjának fontosságát és a korábban elindult, roma nők képzését segítő programot emelte ki.
A Nő az esély európai uniós finanszírozású projekt keretében ezer roma nő kaphat szakképzést, majd munkát a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben – fűzte hozzá a tárcavezető. Európai uniós forrásból további két olyan kezdeményezés valósul meg, amelyek a leghátrányosabb helyzetűek munkaerő-piaci esélyeinek növeléséért motiváló és öngondoskodást erősítő képzést adnak a résztvevőknek.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis a sajtótájékoztatón méltatta azt a munkát, amelyet az innovatív programokon keresztül a hátrányos helyzetű családokért végez a kormány. Hangsúlyozta, hogy a szegénység és az integráció nagyon nagy kihívás nemcsak Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban is. Tapasztalatait összegezve a nagykövet azt mondta, nagyon nagy munkával ismerkedhettek meg, amelyet a gyermekek és a felnőttek képzésében, előmenetelének segítéséért fejtettek ki. Látogatásán Eleni Tsakopoulos Kounalakis Aktív állampolgárságért oklevelet adott át a Human-Net Alapítvány képviselőjének a Huszárvár Szocio-kulturális Központban.
Az amerikai nagykövetség 2012-ben az aktív állampolgárság évét ünnepelte, ehhez kapcsolódva oklevéllel ismerte el azoknak a civil szervezeteknek, vállalatoknak, intézményeknek és aktivistáknak a munkáját, akik, illetve amelyek tevékenyen járulnak hozzá közösségeik fejlesztéséhez. Díjat kapott például a Baptista Szeretetszolgálat, a gödöllői Regina Alapítvány, a Háttér Társaság a Melegekért, Az Élet Menete Magyarország, a Magyar Vöröskereszt, a Fiatal Vállalkozók Szövetsége, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola és a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium. Legutóbb, idén januárban a Magyar Élelmiszerbank Egyesületet tüntette ki az amerikai nagykövet, elismerve a szervezetnek az élelmiszer-adományok gyűjtésével és elosztásával a rászorulóknak nyújtott támogatását.
Ismert, a Fidesz-kormány Európában először tett le az asztalra és kezdett végrehajtani átfogó romaprogramot és kínál tisztességes munkát számukra. Szociális földprogramban, közfoglalkoztatásban vehetnek részt, foglalkoztatásukat adókedvezmény segíti, valamint a hátrányos helyzetű településeken élő gyermekek és fiatalok oktatási, képzési és ösztöndíjprogramokban vehetnek részt.
Tények:
A roma gyerekek fele sem jár óvodába, a 700-750 ezer magyarországi cigány egészségügyi helyzete pedig kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani – hangzott el A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.
Mint ismert: magyar elnökség ideje alatt indította útjára az Európai Unió a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét is, amelynek keretében a tagállamok elkészítették és benyújtották az Európai Bizottságnak hosszú távú nemzeti cselekvési terveiket, ez pedig már önmagában jelentős minőségi előrelépést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest.
Járóka Lívia roma származású fideszes EP-képviselő volt az, akinek a törekvéseivel felgyorsult az Európai Romastratégia elfogadása, Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke szerint reményt adva az egész roma közösségnek társadalmi befogadásuk megvalósulására. Járóka úgy vélte, az oktatás és főképpen annak korai szakasza nyújtja a legjobb lehetőséget a nemzedékeken átöröklődő nyomor ördögi körének megtörésére, és ezáltal a romák életfeltételeinek jobbá tételére.
