Hoffmann Rózsa a keddi rendezvényen az MTI kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, hogy „egy ember ekkora terheket már nem győz, ráadásul a felsőoktatás körül fellángolt viták is óriási energiát emésztenek fel minden részről. [ ] Én is azt javasoltam a miniszterelnök úrnak, hogy a felsőoktatás kapjon segítséget államtitkári szinten.” Megjegyezte, ez lehetővé teszi számára is, hogy elsősorban a közoktatásra koncentráljon, s hozzátette: nem vonul ki a felsőoktatásból, de közvetlenül kevésbé vagy egyáltalán nem fog részt venni ebben a munkában a hátralevő egy évben.
Köznevelésért felelős államtitkárként folytatja munkáját Hoffmann Rózsa – közölte kedden az oktatási államtitkárság újságírókkal. Az államtitkárság feladatköre két részre válik, a felsőoktatási területért államtitkári rangban – Hoffmann Rózsa javaslatára – Klinghammer István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt rektora felel majd.
A diáktüntetések résztvevőinek egy része meg lett tévesztve. Velük, róluk is tárgyalna a jövőben Klinghammer István. A felsőoktatási államtitkári poszt várományosa a Lánchíd Rádiónak adott interjújában kifejtette: mindenkit meghallgatna, de a „vonal alatti viselkedést” nem tudja figyelembe venni.
A hallgatóknak meg kell tanulniuk tiltakozni
A hallgatói demonstrációkra vonatkozó kérdésre kijelentette, a tiltakozáshoz mindenkinek joga van, de azt szeretné, hogy a tüntetők tisztázzák, mi ellen tiltakoznak. Utalt arra, hogy erre sokan nem tudtak válaszolni a tüntetők közül. Közölte: azt, hogy milyen formában tiltakoznak a diákok, „meg kell tanulniuk”, mert „egy egészséges országban a szabadságuk ott végződik, ahol a másik ember szabadságának terrénumára lépnek”, tehát ahhoz már nincsen joguk, hogy akadályozzák mások tanulását, tanítását.
Hoffmann Rózsa kitért arra: a kormányzati döntés értelmében növelik az államilag támogatott képzések számát, ugyanakkor az egyetemek által az államtitkárságnak megadott kapacitásszám több mint kétszerese az idén érettségizők számának.
Alapvető erkölcsi kérdés a hallgatói szerződés
Az államtitkár alapvető erkölcsi kérdésnek nevezte, hogy akinek a felsőoktatási költségeit az adóforintokból adták össze, az meggondolja, hogy elmenjen-e külföldre magasabb fizetésért. Közlése szerint az állam azt várja, hogy meghatározott ideig, mintegy tíz évig magyarországi munkát vállaljon az addig állami pénzen tanuló diplomás, de ha tanulmányi megállapodást kötött, akkor is elmehet külföldre dolgozni, csak vissza kell fizetnie a rá költött pénzt.
Szeptembertől indul a hit- és erkölcstan
Hoffmann Rózsa bejelentette: napokon belül nyilvánosságra hozzák a szeptembertől a közoktatásban heti egy órában induló hit- és erkölcstan, valamint az etika oktatására való jelentkezés szabályozását. Mint mondta, ezen az oktatási területen is változatos pedagógiai módszerekre lesz szükség, továbbá a tanároknak hitelesnek kell lenniük a diákok számára, és a gyerekeket „cselekedtetni” is kell, hogy megtapasztalják: jót tenni jó. Előadásában elismerte, hogy a mindennapos testnevelés feltételei jelenleg még nem mindenhol adottak, de „nem szabad hagyni, hogy a testnevelésórák elmaradjanak”.
A politikus beszélt arról is, hogy mintegy ötven iskolában egy hónap múlva kipróbálják a tanfelügyeleti modellt, a nyár elején pedig a tanárok jelentkezhetnek az ilyen irányú képzésre. Hangsúlyozta: a pedagógiai tanácsadás állami feladat lesz, és egységesen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) irányítása alá kerülnek a pedagógiai intézetek. Megjegyezte, hogy a pedagógiai szakszolgálatoknak eddig nem volt szakmai kontrolljuk, ezeket fokozatosan szintén a Klik felügyelete alá vonják.
Nem indokolt a sokféle tankönyv
Szólt arról is, hogy a tankönyvek száma bizonyosan csökkenni fog, mert „semmi nem indokolja, hogy 16-féle engedélyezett tankönyvből lehessen tanítani a 10. osztályban”. A tankönyvek színvonalát a tankönyvbírálat garantálja majd – jelentette ki.
Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a pedagógus-életpályamodell valódi fordulatot jelent, mert évtizedek óta adós a politika azzal, hogy a pedagógusok munkáját jobban szabályozza és előrehaladását garantálja. Így bruttó 135 ezer helyett 196 ezer forint lesz a kezdő tanárok fizetése, a kutató tanároké pedig az egyetemi oktatókéhoz hasonló.
Az állami fenntartásba vétel indokaként említette, hogy korábban „megengedhetetlenül nagyra nőttek a különbségek az iskolák között”, mert az azokat fenntartó önkormányzatoknak nem voltak azonos lehetőségeik, most viszont szeretnék elérni, hogy minden gyermek „ugyanazokban a művelődési javakban részesüljön”.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) február 16-ai soproni közgyűlésén határoz majd a felsőoktatási kerekasztalon való további részvételről, addig a munkacsoportok ülésein nem vesznek részt – közölte a szervezet.
Folytatják a hétfőn kezdett blokádot a kormány felsőoktatási intézkedései ellen tiltakozó hallgatók az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ám hangos rendzavarással nem lehetetlenítik el az oktatást – erről döntöttek a Hallgatói Hálózat kedd esti fórumán, amelyet az egyetem bölcsészettudományi karának épületében tartottak. A helyszínen futballszurkolók is megjelentek, hogy tudassák véleményüket.
Gyurcsány Ferenc az újságíróknak elárulta: a következő három éjszaka az oktatási államtitkárság épülete előtt virrasztanak a Demokratikus Koalíció politikusai, így akarják felhívni a figyelmet a kormány számukra elfogadhatatlan oktatáspolitikai intézkedéseire.
