A tavaly szeptembertől megtartott 26 tárgyalási nap mintegy tízezer oldalnyi iratanyagát kell újratárgyalni a lényeges eljárási cselekmények megismétlésével együtt – közölte hétfő reggel Szabó Györgyi tanácselnök.
A bíróság eredetileg hatósági tanúk meghallgatásával folytatta volna február 4. és 8. között a tárgyalást, ehelyett a vádirat újbóli ismertetése kezdődött el.
Szabó Györgyi tájékoztatása szerint az egyik ülnök személyének megváltozása miatt kell újratárgyalni az ügyet, ugyanis amennyiben a bíróság enélkül folytatná az eljárást, annak hatályon kívül helyezés lenne az eredménye a jogszabályi előírások alapján. Az ügyészség a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai telephelyén lévő X-es számú vörösiszap-kazettánál bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emelt vádat 15 emberrel szemben. A büntetőper tavaly szeptember 24-én kezdődött a Veszprémi Törvényszéken. A vádirat szerint a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához, a vádlottak – akik akkor valamennyien az Ajkai Timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak – a hatóságokat, külső szervezeteket és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, és késve adtak jelzést a MÁV-nak és a zöldhatóságnak. Mentésre irányuló intézkedést a katasztrófa után a vádlottak egyike sem tett, és elmulasztották a segítségnyújtást is.
Példás újjáépítés
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
A magyar kormány és a katasztrófavédelmi főigazgatóság példaértékű gyorsasággal és szakértelemmel reagált 2010-ben a vörösiszap-katasztrófára, de Magyarországnak van még teendője a kockázatelemzés fejlesztésében és egyes európai uniós ajánlások átültetésében – mondta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különmegbízottja, aki október 4–11. között vizsgálta Magyarországon a két évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa emberi jogi hatásait.
Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának az állam által kifizetett költsége.
A büntetőper tárgyalása február 4-én hatósági tanúk meghallgatásával folytatódott volna.
