Megsürgetnék az Ab munkáját

Az Alkotmánybíróság (Ab) ötödik nekifutásra sem tudott dönteni a lex Biszkuról – értesült a Magyar Nemzet.

NT
2013. 02. 15. 2:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Álláspontjuk szerint ugyanis a jogbiztonságot sérti, hogy a papíron soron kívülinek minősülő bírói beadványokról olykor évekig nem dönt az Alkotmánybíróság (Ab), mivel nem köti semmilyen határidő. Példaként említette a semmisségi törvényt és a lex Biszkut, amelyek már közel két esztendeje a testület asztalán vannak. Gulyás Gergely kiemelte: a jogbiztonság szempontjából kulcsfontosságú, hogy emiatt a bírósági eljárások ne akadjanak el évekig, ezért lenne célszerű egy rövid, de a körültekintő döntéshez elegendő határidőt megjelölni az Ab működését szabályozó törvényben.

Az Ab hétfői ülésén ismét napirendre tűzte a kommunista bűnöket tagadó Biszku Béla volt belügyminiszter ügyét, ám ezúttal sem tudtak dönteni: immár az ötödik előterjesztés bukott el. Legközelebb jövő kedden tárgyalnak róla – olvasható az Ab honlapján.

Biszku ellen a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt emelt vádat az ügyészség 2011 januárjában, mert egy tévéműsorban az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak nevezte, és tagadta, hogy koncepciós perek indultak volna. Azonban a pert a bíró – a törvény vélelmezett alkotmányellenessége miatt – felfüggesztette, és az Ab-hez fordult.

2012 november 4-én, a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 56. évfordulóján Biszku Béla háza előtt néma tüntetést tartott a Jobbik. A Hír Televízió helyszíni tudósítója akkor arról számolt be, hogy tüntetésen több alkalommal is bekiabálásokkal kérték számon a volt politikust a tetteiért. Biszku lakása előtt ott volt Szilágyi György jobbikos képviselő is, aki kommunista bűnök tagadásának vádjával jelentette fel korábban az egykori belügyért.

A rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel.


A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.