Legkésőbb április végéig új szerződést akar a HÖOK

Folytatja a korábban a hallgatói szerződés ügyében megkezdett tárgyalásokat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

PR
2013. 03. 22. 18:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közgyűlésen elfogadott állásfoglalás szerint az elnökséget azzal bízták meg, hogy a jelenleg fennálló körülményekhez képest a hallgatói szerződés feltételrendszerét elfogadhatóbbá tegye azokra a hallgatókra nézve is, akik már aláírták. Nagy Dávid HÖOK-elnök azt mondta: szeretnék, ha minél előbb, de legkésőbb a felsőoktatási kerekasztal mandátumának lejártáig, április végéig megszületne az új hallgatói szerződés. Jelezte: az új szerződés kodifikált változatát is szeretnék látni.

A HÖOK rögzítette: az elmúlt időszakban minden számukra lehetséges demokratikus módon megpróbálták elérni, hogy olyan megoldás szülessen, amely minden érintett számára elfogadható. A HÖOK azonban valamennyi magyarországi hallgatót képviselő, pártpolitikailag semleges szervezetként kizárólag oktatás- és ifjúságpolitikai kérdésekben nyilváníthat véleményt, az alaptörvény és annak közösségi joggal való összeegyeztethetőségének vizsgálata vagy bírálata ezért már túlmutat hatáskörükön.

Mint írták, továbbra is az a véleményük, a jelenleg hallgatói szerződés néven ismert konstrukció nem alkalmas arra, hogy valódi eredményt hozzon a fiatal diplomások elvándorlásának megfékezésében, sőt büntető filozófiájával kontraproduktív hatást ér el. Szakértői állásfoglalások születtek arról, hogy a szabályozás sérti az Európai Unió alapértékeit és Magyarország alaptörvényét is – tették hozzá, és csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a közösségi intézmények csaknem másfél év után sem jártak el ez ügyben, az Országgyűlés pedig időközben alkotmányos lehetőséget teremtett a hazai jogi aggályok kivédésére.

Az állásfoglalásban kitértek arra is, hogy időközben a kormányon belül megtörtént az oktatáspolitikai irányítás szétválasztása, így Balog Zoltán miniszter javaslatára új, felelős államtitkár foglalkozik tovább a felsőoktatással, aki átvette a felsőoktatási kerekasztal vezetését is. Emellett jelentős változás figyelhető meg a korábban mozdulatlannak tűnő kormányzati álláspontban is, ennek alapján lehetőség nyílt az érintett kérdés részleteinek újraszabályozására is.

A felére csökkentené a felsőoktatási államtitkár a hallgatói szerződések magyarországi munkavállalásra vonatkozó feltételét. Klinghammer István szerint mindenkinek morális kötelessége, hogy visszaadja a közösségnek a kapott támogatást, de a fiatalokat nem szabad szankciókkal riogatni, ezért ő azt javasolja, hogy az állami ösztöndíjas hallgatóknak csak addig kelljen Magyarország javára dolgozniuk, ameddig az állam pénzén tanultak. A Magyar Nemzetnek adott interjújában arról is beszélt, hogy nagyon alacsonynak tartja a 240 pontos felvételi határt, és kiterjesztené a Klebelsberg-ösztöndíjat.

 

A kormány 11 milliárd forintos keretösszeggel felsőoktatási struktúraváltást segítő alapot hoz létre – jelentette be az emberi erőforrások minisztere a Felsőoktatási Kerekasztal pénteki, március 1-jei ülése után tartott sajtótájékoztatón. A kerekasztal egy taggal, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével bővült, melyet az új felsőoktatási államtitkár, Klinghammer István vezet.

 

Mint az állásfoglalásban olvasható: a munkacsoportülések, valamint az azokhoz kapcsolódó tárgyalások során több változtatásra vonatkozó elképzelést ismerhettek meg, így ha a diploma megszerzését követő húszéves intervallumban a diplomás a felsőoktatásban, állami ösztöndíjas képzésben eltöltött idejének megfelelő hosszúságú időt magyarországi joghatóság alá tartozó munkaviszonyban vagy vállalkozóként dolgozik, minden egyéb vonatkozó kötelezettsége alól mentesül.

Az egyéb mentesítő körülmények fennállása esetén a kötelezettség alóli felmentést nem kell igényelni, az automatikusan megtörténik, az átmeneti munkaképtelenség, valamint a regisztrált munkanélküliség – egyfajta garanciaként – beleszámít az elvárt teljesítési időszakba oly módon, hogy a regisztrált munkanélküliség első hat hónapját egyszeres, a hatodik hónapon felüli hónapokat pedig kétszeres szorzóval kell számítani.

A tárca azt is javasolja, hogy az állami ösztöndíj esetleges konkrét visszafizetése alapesetben 15 éves futamidejű, egyenlő részletekben törlesztendő hitelként értelmezendő, a tőkerészt a Központi Statisztikai Hivatal szerinti éves infláció mértékével évente indexálják – írták.

Nagy Dávid saját indítványaikról elmondta: azt szeretnék, ha a diplomás közalkalmazottként helyezkedik el, akkor a munkaviszonya magasabb szorzóval számítson bele a hazai munkaviszonyban eltöltendő időbe. Azt is javasolják, hogy számítson bele egyszeres szorzóval a doktoranduszként eltöltött idő, és a közalkalmazotti jogviszony hatodik hónapján felüli hónapok kétszeres szorzóval.

Indítványozzák továbbra is, hogy a magyarországi joghatóság alá tartozó munkaviszonyba számítson be a diákmunka, valamint a felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt megkezdett munka is. Javasolják azt is, hogy a gyakorlati félév számítson bele a hazai munkaviszonyba és a felsőoktatásban eltöltött időbe.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.