Önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás

Önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátást biztosító rendelőintézetek működtetése – derült ki az Országgyűlés keddi ülésnapján.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az erről szóló törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában elmondta: a február 15-i határidőig az önkormányzatok több mint 80 százaléka azt jelezte, hogy megtartja járóbeteg-szakellátó intézményeit, nem adja át őket az államnak. Az állam ugyanakkor gondoskodik azon szakellátási feladatokról, amelyek nem képezik az önkormányzatok intézményműködtetési kötelezettségének részét, így elsősorban a fekvőbeteg-szakellátásról, valamint az ahhoz integrált járóbeteg-szakellátásról.

Perverz motivációs eszközök az egészségügyben?

Kiskirályok és csicskák az egészségügyben

Egészségügy: csak kiválasztottaknak?

Szócska Miklós mindazonáltal hangsúlyozta az állam mögöttes felelősségét: ha az önkormányzat nem látja el szakellátási feladatát, az állam köteles gondoskodni a szolgáltatásról. Ez először ideiglenes feladatellátást jelent három hónapra, és csak a negyedik hónaptól válik véglegessé.

Nem egyszerűen a bérekről, hanem egy emberierőforrás-stratégia kidolgozásáról kezdődött egyeztetés március 7-én az egészségügyi ágazat vezetői és a szakma között – mondta Szócska Miklós államtitkár. A találkozón összegyűjtötték, miként lehetne a problémákat kezelni és melyek a lehetséges kitörési irányok. Ezután március 14-ig várják a szakmai szervezetek részletesebb javaslatait. A tervek szerint az egyeztetésekkel április közepére jutnak el addig, hogy egy emberierőforrás-keretbe ágyazva, szakmai programokkal megfeleltetve teszik meg a béremelési javaslatot.

Az Új Széchenyi Terv keretében az év végéig mintegy 268 milliárd forint áll rendelkezésre a konvergenciarégiókban lévő járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények – kórházak, szakrendelők – fejlesztésére, támogatására – derült ki még január 3-án.

A keleti nyitás politikájáról, az alaptörvény negyedik módosításáról, a Fidesz székházának múlt heti elfoglalásáról, valamint az osztrákok magyarországi földszerzéséről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlésben.

Szijjártó Péter (Fidesz) külgazdasági államtitkár a kormány keleti nyitás stratégiájának eddigi eredményeiről tájékoztatta az Országgyűlést. A politikus sikernek nevezte az új külgazdasági stratégiáját, és annak szükségességét a gazdasági válsággal indokolta. A stratégia keretében Távol-Keletre, az arab világra, a kaukázusi térségre és az afrikai kontinensre is koncentrál a kormány.

Nyakó István (MSZP) az alaptörvény negyedik módosítására utalva azt mondta: a kormány úgy viselkedik saját népével, mintha az egy elnyomó idegen hatalom árnyékában élne. Rétvári Bence államtitkár válaszában emlékeztetett Lendvai Ildikó egy 2009-es kijelentésére, amelyet az után tett, hogy a z Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a Btk.-módosításukat. A szocialista politikus akkor – Rétvári Bence elmondása szerint – azt mondta: akár alkotmánymódosítás árán is meg kell védeni a kisembereket. Ezt a hozzáállást azonban most az MSZP nem tartja jogállaminak – tette hozzá.

Gaal Gergely KDNP-s képviselő a Fidesz budapesti székháza udvarának múlt heti elfoglalásáról azt mondta, az épületben dolgozók beszámolói alapján „jól szervezett betörés” történt, amely mögött a baloldal állt, az „ostrom” értelmi szerzője pedig feltehetőleg az Együtt 2014. Utóbbi „vezetőjét” egy film, a Batman 3 – később elbukott – antihőséhez hasonlította. Hozzátette, a fiatalok korábban is foglalkoztak és most is foglalkoznak a közélettel, ez rendjén is van, az erőszak és a törvénysértés azonban rossz és elfogadhatatlan módszer az ellenvélemények kifejezésére.

A jobbikos Magyar Zoltán arról beszélt, hogy nemzeti vidékstratégia megvalósulása helyett vidékleépítés zajlik, az agrárium számos tekintetben sanyarú helyzetben van.

Sikerült stabilizációt elérni a magyar egészségügyben – jelentette ki Szócska Miklós államtitkár a járóbeteg-szakellátásról szóló javaslat általános vitájában. Az Országgyűlésben a nemzetbiztonsági ellenőrzés koncepcionális átalakítását célzó törvényjavaslatról is szó volt.

A szociális szövetkezetek célja – a hatályos törvények szerint – az, hogy tagjaik számára munkafeltételeket teremtsenek és javítsák azok szociális helyzetét – mondta az előterjesztőként felszólaló Tállai András, a szociális szövetkezetekről szóló törvény módosításának általános vitájában.

Az önkormányzati államtitkár hangsúlyozta, hogy a tagsági jogviszony feltételezi a szövetkezet tevékenységében történő személyes közreműködést, ami akár munkavégzés formájában is történhet. Amennyiben egy tag a jelenleg megengedett jogviszonyok között fejti ki tevékenységét, jelentősen szűkíti annak lehetőségét, hogy a szövetkezetek hátrányos helyzetű tagjaik számára munkaviszonyt teremtsenek – közölte.