Kijelentette: alapvető emberi elvárás a diszkrimináció tilalma, az alapvető emberi jogok biztosítása. Az igazság kimondása, az áldozatok megkövetése szükséges a meghurcoltak becsületének helyreállítása végett, illetve annak nyomatékosítására, hogy az üldöztetés útjára soha többet ne lépjen senki. Fontos tudatosítani azt is a felvidéki magyarság tagjaiban, hogy nem önmagukban állnak, hanem a magyar nemzet közösségének fontos részei – mondta.
Halzl József, a rendezvényt szervező Rákóczi Szövetség elnöke azt mondta: nagy öröm számukra, hogy ezt a régóta óhajtott emléknapot megrendezhetik, és erőt meríthetnek további küzdelmeikhez. Célként jelölte meg, hogy az európai normáknak megfelelő elbánásban részesüljenek a felvidéki magyarok, közlése szerint a szövetség szeretne továbbra is ennek jegyében munkálkodni. A legutóbbi népszámlálási adatokra utalva kiemelte: nem csak a rosszat szabad látni, 48 olyan település van, ahol a magyarság létszámaránya növekedett.
Szlovákia készen áll arra, hogy olyan érzékeny témáról is tárgyaljon Magyarországgal, mint a Benes-dekrétumok, ám ez komplexebb ügy, mint a cseh–német kiegyezés esetében, így nem lehet egy bocsánatkéréssel lezárni – mondta Miroslav Lajcák a SITA szlovák hírügynökségnek nyilatkozva.
Csehország és Szlovákia elutasítja a Benes-dekrétumok felülvizsgálatát – ezt Miroslava Nemcová, a cseh képviselőház elnöke nyilatkozta tavaly december elején azt követően, hogy Prágában megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic szlovák államfővel.
Az emléknaphoz kapcsolódva a Rákóczi Szövetség korábban irodalmi és történelmi pályázatot hirdetett magyarországi és határon túli középiskolásoknak, főiskolásoknak és egyetemistáknak, ennek díjátadóját is pénteken, a rendezvény keretében tartották.
A magyar Országgyűlés 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy április 12-e a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja lesz. 1947-ben e napon indult el az első, elűzötteket szállító vonat Magyarország felé.
