A Külügyminisztérium április közepén hozta nyilvánosságra, hogy nemzetközi jogi szakvéleményt készíttet válaszul a kormány politikáját, az alkotmányozást és egyes törvényeket bíráló külföldi megnyilvánulásokra. Erre nemzetközileg elismert alkotmányjogászokat kértek fel. Harangozó Gábor a szakvéleménnyel kapcsolatban azt tudakolta, hogy Martonyi kiket kért meg a feladat elvégzésére, milyen jogi formában – például megbízási szerződéssel – végzik a munkájukat a szakértők, és részesülnek-e díjazásban.
A külügyminiszter az Országgyűlés honlapján kedden közzétett írásbeli válaszában kifejtette: a szakvélemény elkészítésének és fordításának várható költsége 10 millió forint, amelyet a Miniszterelnökség által létrehozott alapból fedeznek.
Április 17-én vitázott az Európai Parlament (EP) Magyarországról, főként az alaptörvény nemrég elfogadott negyedik módosításáról.
Minden olyan ponton, ahol a közösségi és a magyar jog ütközése egyértelműen kimutatható – és ezt az Európai Bizottság jogi szakértőivel alá is támasztja –, a kormány kész arra, hogy kezelje a bizottsági észrevételeket és szükség esetén átvezesse azokat a magyar jogrendszerbe – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője április 18-án.
Az Európa Tanács monitoringbizottsága április 23-án 21:20 arányban megszavazta a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására vonatkozó javaslatot. A végleges döntést a parlamenti közgyűlés hozza majd meg. Közben Jana Fischerová cseh konzervatív képviselő lemondott posztjáról, mivel nem tartotta elég megalapozottnak az ET parlamenti közgyűlése megbízásából hazánkról készült jelentést.
Az Orbán-kormány arra számít, hogy a tavasz végén, nyár elején újabb összehangolt uniós támadás indul hazánk ellen.
Martonyi emlékeztetett arra: azért, hogy a Külügyminisztérium az alaptörvénnyel és annak módosításával kapcsolatos érvrendszerét minél megalapozottabban alakíthassa ki, Trócsányi László nagykövetet, alkotmányjogászt kérte fel, hogy ajánljon néhány nemzetközileg elismert alkotmányjogászt, aki az alaptörvény negyedik módosításáról nem hivatalos szakvéleményt készítene. A miniszter később írásban kért fel három ismert jogászprofesszort, hogy ezt a munkát végezze el.
A Külügyminisztérium e szakértői véleményt nem a Velencei Bizottság „ellenvéleményeként” kívánja megjeleníteni, hanem a kormányzati érvrendszer megfogalmazásához akarja felhasználni – magyarázta a tárcavezető.
Kérdésében Harangozó Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy Trócsányi László a Velencei Bizottság tagja, és a testület tagjai „nem kaphatnak és nem követhetnek semmiféle utasítást”. A tárcavezető válaszában azt írta, hogy Trócsányi a bizottság póttagja, így a Külügyminisztérium által megrendelt szakértői anyag megírásában nem vesz és nem is vehet részt. Feladata csak az volt, hogy javaslatot tegyen elismert alkotmányjogászokra – írta Martonyi, aki márciusban nyilatkozott úgy, hogy Magyarország nyitott a párbeszédre, és felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról.
Martonyi szerint Oroszország nem zárkózik el a pásztói szovjet emlékmű áthelyezésétől, mivel azonban az emlékmű alatt 26 szovjet katona földi maradványai nyugszanak, ezt az áthelyezéskor mindenképpen figyelembe kell venni.
A külügyminiszter 13 jobbikos országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában – amelyet az Országgyűlés honlapján kedden tettek közzé – ismertette: a Magyarországon lévő szovjet-orosz katonai temetkezési helyek áthelyezéséről a háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről, sírjaik jogi helyzetérői szóló megállapodás rendelkezik, ezt 1995-ben írta alá Magyarország és Oroszország. Ukrajnával 1996-ban, Moldovával pedig 1998-ban kötött Magyarország hasonló egyezményt.
A hadisírgondozással összefüggő kérdések Magyarországon a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoznak – írta a külügyminiszter. Kifejtette: a tárca irányításával működik a magyar–orosz kormányközi hadisírgondozó vegyes bizottság magyar tagozata, amelyben a Külügyminisztérium is képviselteti magát.
