Kövér László azt mondta, a törvényes rend a közös élet alapja, közbiztonság nélkül nincs szabadság, nincs demokrácia, nincs szociális jólét, és nincs közös élet sem. Hangsúlyozta, ezért van alapvető szükség a törvényes rend megteremtéséhez kellő erőre, a rendőrségre. A házelnök szerint olyan erős, hatékony rendőrség kell, amelyre mindig számítani lehet, amely lojális az emberekhez, megtartja a törvényeket, és feddhetetlen. Hozzátette: a rendőrség csak így nyerheti el az emberek bizalmát, ami nélkül nem járhat sikerrel. Emlékeztetett, a 2006-os példátlan rendőri túlkapások rombolták a rendőrségbe vetett közbizalmat.
Felidézte, öt évvel ezelőtt kétharmados felhatalmazással jött létre az FRP, hogy a szükséges kontrollt gyakorolja. Azóta a panaszok kivizsgálásával, a rendőri intézkedések értékelésével, elemzésével és a rendőri vezetőknek tett javaslatokkal nagyban segítette az állampolgárok sérelmeinek orvoslását, és a javította a rendőrség munkáját. Szerinte a panasztestület bebizonyította, hogy a rendőrség civil ellenőrzése nem politikai jelszó vagy pótcselekvés, hanem a rendőrség munkáját a civilek igazságosabbá, célszerűbbé és törvényesebbé tehetik. Szólt arról is, hogy a hétfői izsáki tragédia beárnyékolja a panasztestület évfordulóját, ugyanakkor aláhúzza az öt évvel ezelőtti döntés fontosságát, a szervezet szükségességét.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter azt mondta, az emberi jogok tiszteletben tartása – hogy a hétköznapokban a hatóságok és a polgárok hogyan viszonyulnak egymáshoz – elsősorban kulturális kérdés. A tárca vezetője úgy vélekedett, Magyarországon a több évtizedes diktatúra után ebben a kérdésben még bőven van mit tanulni. Utalva a 2006 őszén történt rendőri túlkapásokra, megjegyezte, „nem mindig előrementünk, volt, amikor hátraléptünk ebben az ügyben”. Felidézte, az emberi jogok akkori lábbal tiprását és azt, hogy a rendőrség felelősségét komoly szervezetek, illetve rendőri vezetők is vizsgálták, köztük voltak, akik tisztességgel és bátorsággal, mások kevésbé.
A testület öt évvel ezelőtti megalakulásának előzményeiről szólva emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek már évek óta igényelték, követelték egy panasztestület létrehozását, közöttük említette Kőszeg Ferencet, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnökét.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is felidézte a 2006-os rendőri túlkapásokat, és azt mondta: a rendszerváltozást követő több mint másfél évtizedben a közhatalom részéről tömeges alkotmányos alapjogsértésekre, állami vezetői mulasztás következtében előálló, emberéletet követelő katasztrófára vagy brutális tömegoszlatásra nem került sor Magyarországon, ám 2006-ban azonban olyan dolgok történtek, amilyenekre senki nem gondolt. Azt mondta, mára a rendőrség munkája iránti közbizalom helyreállt, mégis fontos, hogy a nemzetközi példák alapján, jogállami biztosítékként működjön a panasztestület.
Juhász Imre, a testület elnöke, akit az Országgyűlés nemrég alkotmánybírónak választott, a konferencia végén bejelentette, az összeférhetetlenség miatt pénteken lemond a testületi tagságáról. Hozzátette: bízik abban, hogy helyét a parlament az emberi jogok védelme iránt elkötelezett új taggal tölti be.
