Maruzsa Zoltán megjegyezte, hogy akár százezer ösztöndíjas hallgatónak is volna hely a felsőoktatási intézmények által meghirdetett ösztöndíjas kapacitások alapján. Azt mondta, a jelentkezések szerint a magyar felsőoktatásba az idén is „igen tömeges” ösztöndíjas hallgatói létszámra lehet számítani, „és ez kifejezett öröm a kormány számára”, mert a felsőoktatást nagyon fontos célterületként kezeli.
Maruzsa Zoltán elmondta: a felvételi eljárás kapacitásszám-alapú lett a keretszámok eltörlése után, de ez nem okozott fennakadást a rendszerben. Január 31-ig minden intézmény közzétette kapacitásszámát, és „minden botrány nélkül lezajlott a jelentkezés”, amelynek adatait már feldolgozták.
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke elmondta: valamivel több mint 95 ezren jelentkeztek idén a felsőoktatásba. Ebből első helyen 64 ezren alapképzésre, mintegy 8500-an osztatlan képzésre, 3500-an felsőoktatási szakképzésre, csaknem 19 ezren pedig mesterképzésre adták be papírjaikat. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezések belső arányaiban semmilyen lényeges változás nincs az elmúlt egy-két évhez képest, alapképzésre az összes jelölt 80, mesterképzésre pedig 20 százaléka jelentkezett – magyarázta.
Elmondása szerint a mostani jelentkezők között nincs lényeges változás az állami támogatott és az önköltséges helyekre való jelentkezésben sem, tavaly 79 százalék szeretett volna állami ösztöndíjjal tanulni, ez az arány most 85-86 százalékra tehető.
Beszámolt arról is, hogy a jelentkezők az idén átlagosan 3,6 helyet jelöltek meg továbbtanulási céllal, ezért megítélése szerint jó volt az a döntés, hogy legfeljebb öt helyre lehessen beadni a jelentkezéseket, ugyanis az átlagérték évek óta három és négy között mozog. Az összes jelentkezés ezáltal egy kicsit több mint 340 ezer – tette hozzá.
Princzinger Péter felhívta a figyelmet arra: abszolút értékben nőtt a jelentkezők száma az alapképzésben a pedagógusképzés, a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, illetve a gazdaságtudományi területeken. A pedagógusképzésben az osztatlan képzés újbóli bevezetése „nyomta meg” a számokat, ugyanilyen hatása lett a gazdaságtudományi területeken az állami ösztöndíjas helyek meghirdetésének, a többi szakon pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hatása látható.
Az OH elnöke rámutatott: a felsőoktatási szakképzésre első helyen jelentkezők száma a felére csökkent a tavalyihoz képest, ami azzal magyarázható, hogy „átrendeződött az érettségi utáni kétéves képzések kérdésköre”, mert most már lesznek olyan képzések, amelyek nem a felsőoktatásban zajlanak ezentúl, hanem a köznevelésben.
Arányaiban valamivel kevesebben jelentkeztek a tavalyihoz képest az orvos- és egészségtudományi képzésre, ez amiatt lehet, hogy az elmúlt két évben „telítődött” a jelentkezők száma – vélekedett.
Szólt arról, hogy pillanatnyilag nem tudják megmondani, melyik a legnépszerűbb intézmény és szak, de azt lehet tudni, hogy a nagy egyetemi központok vonzzák leginkább a jelentkezőket, ebből a szempontból élen áll az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem.
Princzinger Péter kitért arra: a nyilvántartásba vett jelentkezési adatok már megtekinthetők a Felvi.hu honlapon, erről május közepéig kapnak papíralapú visszajelzést azok, akik igényelték. Június 5-ig lehet a pontszámításhoz szükséges dokumentumokat benyújtani, az érettségi bizonyítványok és a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentumok, valamint az egyszeri sorrendmódosítás határideje július 10. A ponthatárokat a tervek szerint július 24-én hirdetik ki, az intézményekkel való egyeztetés után – ismertette.
Kérdésre Maruzsa Zoltán a jelentkezőszám csökkenésének egyik okaként a romló demográfiai helyzetet említette. Emlékeztetett továbbá arra, hogy 2009-ben azért nőtt a jelentkezők száma, mert akkor indult a mesterképzés, ami átmenti felfutást eredményezett.
Mint mondta, az idén 83 ezren érettségiznek, közülük 40 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, ami a tavalyihoz hasonló arány, illetve azért kevesebb ötezerrel az előző évhez képest, mert hozzávetőleg ennyi jelentkezőt jelent azon szakképzésre pályázók száma, akik nem a felsőoktatásban, hanem a köznevelésben szerezhetik meg majd végzettségüket.
Kijelentette: átlagosan nem tömeges a külföldön továbbtanulni szándékozók száma, ugyanakkor nő a társadalmi mobilitás, ennek következtében többeknek van lehetőségük a határon túl tanulni. Ezzel együtt azonban a magyar egyetemeken is tanul húszezer külföldi – tette hozzá.
Hangsúlyozta, egy decemberi kormányhatározat értelmében az állami ösztöndíjas felvettek létszáma nem lehet alacsonyabb, mint a tavalyi 55 ezer. A számokból látszik, hogy az elmúlt években az az idősebb korosztály nem jelentkezik a felsőoktatásba, amely már – jellemzően munka mellett, levelező tagozaton – megszerezte második vagy akár harmadik diplomáját, tehát nem a jelenlegi 18 éves korosztályból jelentkeztek kevesebben.
Kiemelte, hogy nem forog veszélyben Magyarország azon vállalása, miszerint 2020-ra az érintett korosztály 30,3 százalékának legyen diplomája. Beszámolt arról is, hogy a tanárképzésben „komoly elmozdulás” történt, fizika szakra 112-en, kémiára 86-an, biológiára 147-en, matematikára 241-en jelentkeztek, ami a Klebelsberg-ösztöndíjnak köszönhető.
A sajtótájékoztatót Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg.
