Többen tanulhatnak állami ösztöndíjjal

A korábbi évekhez képest több állami ösztöndíjas hallgatót vesznek fel idén a felsőoktatásba az új felvételi eljárás logikájának köszönhetően.

Az OH elnöke rámutatott: a felsőoktatási szakképzésre első helyen jelentkezők száma a felére csökkent a tavalyihoz képest, ami azzal magyarázható, hogy „átrendeződött az érettségi utáni kétéves képzések kérdésköre”, mert most már lesznek olyan képzések, amelyek nem a felsőoktatásban zajlanak ezentúl, hanem a köznevelésben.

Arányaiban valamivel kevesebben jelentkeztek a tavalyihoz képest az orvos- és egészségtudományi képzésre, ez amiatt lehet, hogy az elmúlt két évben „telítődött” a jelentkezők száma – vélekedett.

Szólt arról, hogy pillanatnyilag nem tudják megmondani, melyik a legnépszerűbb intézmény és szak, de azt lehet tudni, hogy a nagy egyetemi központok vonzzák leginkább a jelentkezőket, ebből a szempontból élen áll az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem.

Princzinger Péter kitért arra: a nyilvántartásba vett jelentkezési adatok már megtekinthetők a Felvi.hu honlapon, erről május közepéig kapnak papíralapú visszajelzést azok, akik igényelték. Június 5-ig lehet a pontszámításhoz szükséges dokumentumokat benyújtani, az érettségi bizonyítványok és a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentumok, valamint az egyszeri sorrendmódosítás határideje július 10. A ponthatárokat a tervek szerint július 24-én hirdetik ki, az intézményekkel való egyeztetés után – ismertette.

Kérdésre Maruzsa Zoltán a jelentkezőszám csökkenésének egyik okaként a romló demográfiai helyzetet említette. Emlékeztetett továbbá arra, hogy 2009-ben azért nőtt a jelentkezők száma, mert akkor indult a mesterképzés, ami átmenti felfutást eredményezett.

Mint mondta, az idén 83 ezren érettségiznek, közülük 40 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, ami a tavalyihoz hasonló arány, illetve azért kevesebb ötezerrel az előző évhez képest, mert hozzávetőleg ennyi jelentkezőt jelent azon szakképzésre pályázók száma, akik nem a felsőoktatásban, hanem a köznevelésben szerezhetik meg majd végzettségüket.

Kijelentette: átlagosan nem tömeges a külföldön továbbtanulni szándékozók száma, ugyanakkor nő a társadalmi mobilitás, ennek következtében többeknek van lehetőségük a határon túl tanulni. Ezzel együtt azonban a magyar egyetemeken is tanul húszezer külföldi – tette hozzá.

Hangsúlyozta, egy decemberi kormányhatározat értelmében az állami ösztöndíjas felvettek létszáma nem lehet alacsonyabb, mint a tavalyi 55 ezer. A számokból látszik, hogy az elmúlt években az az idősebb korosztály nem jelentkezik a felsőoktatásba, amely már – jellemzően munka mellett, levelező tagozaton – megszerezte második vagy akár harmadik diplomáját, tehát nem a jelenlegi 18 éves korosztályból jelentkeztek kevesebben.

Kiemelte, hogy nem forog veszélyben Magyarország azon vállalása, miszerint 2020-ra az érintett korosztály 30,3 százalékának legyen diplomája. Beszámolt arról is, hogy a tanárképzésben „komoly elmozdulás” történt, fizika szakra 112-en, kémiára 86-an, biológiára 147-en, matematikára 241-en jelentkeztek, ami a Klebelsberg-ösztöndíjnak köszönhető.

A sajtótájékoztatót Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg.