Tóth Csaba felidézve a kisadózó vállalkozásokat és kisvállalati adózókat érintő szabályokat azt mondta: a munkahelyvédelmi akcióterv keretében meghirdetett két adónem első hallásra jónak tűnt, de ahogy sejtették, számos probléma merült fel azokkal kapcsolatban. Cséfalvay Zoltán államtitkár erre azt mondta: a két új adónemet a „választás szabadsága mozgatja, de megérti, ha egy szocialistának nehéz ezt felfogni”. Az adatok szerint a két új adónem mintegy 100 ezer munkahely megtartását segíti elő – fejtette ki. A kormány ahol lehet, könnyít a feltételeken, így a kisadózók tételes adójánál lehetővé válik, hogy év közben is bejelentkezhessenek – jelezte.
Összesen 235 ezer forint pénzbírság kiszabását javasolja Kövér László házelnök Karácsony Gergelyre és Szilágyi Péterre, a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben politizáló független országgyűlési képviselőkre. A parlamenti honlapon hétfőn megjelent javaslatát a házelnök azzal indokolta, hogy Karácsony Gergely és Szilágyi Péter az Országgyűlés rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsított. Ezért Karácsony Gergelyre 50 ezer forintos, Szilágyi Péterre pedig a maximális, tiszteletdíjának egyharmadát kitevő – 185 520 forintos – pénzbírság kiszabását kezdeményezi. Utóbbit Kövér László azzal magyarázta, hogy Szilágyi Péter a Ház jegyzőjeként nagyobb felelősséggel tartozik.
Gyöngyösi Márton (Jobbik) interpellációjában a skopjei, a bukaresti és a ljubjanai nagyköveti posztokat betöltő személyeket tette szóvá, majd arról beszélt, hogy sokan nem értik, Alföldi Róbert hogyan tölthette ki mandátumát a Nemzeti Színház élén, hogy onnan az Operaházhoz távozhasson. Érthetetlennek tartotta továbbá, hogy a Mol 100 százalékos tulajdonú leányvállalatának hogyan lehet igazgatósági tagja Medgyessy Péter, aki csak 2012-ben 15 millió forintos tiszteletdíjban részesült.
Navracsics Tibor igazságügyi miniszter azt mondta, tényeket kér, nem állításokat. Hozzátette: a mindenkori elszámoltatási biztos 1442 ügyet vizsgált, ebből 60 büntetőfeljelentés született. Ezekben az ügyekben a bíróságnak, az ügyészségnek kell eljárnia, és mint mondta, reméli, ezeket nem a kormányon fogja számon kérni. Kiemelte: Füzes Oszkár ügyében szerinte a képviselő Victor Ponta álláspontját képviseli a másik oldalról, és felidézte, hogy a székely zászló kapcsán kis híján kiutasították Romániából a nagykövetet. Egy nagykövetnek mindig és mindenkor egy mércéje van: a nemzeti érdeket mennyire hatékonyan és becsületesen védi. Alföldi Róbertnek 2013. június 30-ig volt megbízatása, ezután nem ő lesz a Nemzeti Színház igazgatója – mondta, majd hozzátette: a Mollal kapcsolatos állításokat szintén nem minősíti.
Font Sándor (Fidesz) azt kérdezte a kormánytól, hogy az előző MSZP-kormányok ideje alatt kötött zsebszerződések elleni küzdelemben elegendő lesz-e a földalap számára idén rendelkezésre álló 4 milliárd forint az ilyen földterületek megvásárlására vagy kisajátítására. Emlékeztetett rá, hogy az új törvények szerint akár 5 év börtönbüntetés is kiszabható az ilyen szerződésben részt vevőknek, de önként jelentkezés esetén mentesülhetnek a büntetések alól. Szerinte éppen ezért egyre többen próbálják meg legalizálni a földtulajdonukat, így várhatóan a rendelkezésre álló 4 milliárd forint sem lesz elegendő a földvásárlásra.
Budai Gyula államtitkár válaszában hangsúlyozta: a 4 milliárd forint nem elegendő, de a nemzeti parkok ugyanezen célra 2013-ban 2 milliárd forintot kaptak és ezzel együtt már jobb a helyzet. Ismertette: a földalap és a nemzeti parkok összesen 10 ezer hektár földet vásároltak meg 2012-ben és 2013-ban, vagyis egyre kedvezőbb a helyzet. A választ Font Sándor elfogadta.
Vágó Sebestyén (Jobbik) a rokkantsági felülvizsgálatokról beszélt. Szerinte az orvosok sokszor nagyon felületesen, a formai követelmények betartása nélkül és törvénytelenül végezték el ezeket a vizsgálatokat. A jobbikos politikus azt kérdezte, hogy tervezik-e a felülvizsgálatok megváltoztatását.
Soltész Miklós szociális államtitkár válaszában leszögezte: a felülvizsgálati szabályok kialakításában nemzetközi szintű szakértők vettek részt. Ráadásul a bizottságok az egészségügyi világszervezet szabályai szerint határozzák meg a rokkantság szintjét. Kiemelte azt is: a tíz százalékot sem érte el az elutasítottak aránya, ami nem jelent érdemi változást és ez azt bizonyítja, hogy nem szigorodtak a szabályok.
Tarnai Richárd (KDNP) a közigazgatás racionalizálásáról kérdezett. Azt szerette volna tudni, hogy pontosan milyen ügytípusokat érintett az egyszerűsítési program, amelynek célja az ügyszámok csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése volt, és amelynek megvalósítása a végéhez közeledik.
Rétvári Bence államtitkár válaszában hangsúlyozta: 25 százalékkal csökkent a lakossági ügyteher. Leszögezte: a gépjárművek és ingatlanok ügyintézésétől kezdve a szociális és családügyi, vagy a mezőgazdasági ügytípusokig szinte minden területen érezhető az egyszerűsítés, amely például az elektronikus dokumentálás növelését, a kevesebb adminisztrációt, vagy egyes ügyek összevonását jelentette. Az államtitkári választ Tarnai Richárd elfogadta.
Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt: a nevelőszülők esetében a nevelési díj, az ellátás és az állami támogatás 3 éve nem változott, de az infláció hatására kevesebbet érnek ezek a támogatások. Soltész Miklós államtitkár válaszában kifejtette: jelenleg 12 900 gyermek él nevelőszülőknél, és átlagosan 57 550 forint támogatást kapnak a nevelőszülők. Hangsúlyozta ugyanakkor: a nevelőszülők is igénybe vehetik a családi adókedvezményt, de emellett a gyes 3 évre emelése és a rezsicsökkentés szintén segíti ezeket a családokat is, így nem igaz, hogy nehezebb helyzetben élnének a kormányváltás óta.
Farkas Gergely (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy uniós szinten Magyarország az utolsók között van nyelvtudásban. A kormány mégsem tett határozott lépéseket a nyelvoktatás megreformálásának érdekében – tette hozzá a politikus, aki szerint az államnak támogatnia kellene a nyelvvizsga megszerzését.
Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára leszögezte, hogy a kormány tisztában van a nyelvtanulás fontosságával. A kabinet intézkedéseit sorolva azt mondta, megújították a nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket. Kiemelte, hogy a középiskolások a nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű érettségit tehetnek. A kormány a felsőoktatásban tanulók és a felnőtt lakosság számára is nagyszabású projekteket indított – tette hozzá. A képviselő a választ nem fogadta el, ezt a Ház tette meg 190 igennel, 37 nem és két tartózkodás ellenében.
Módosította az Országgyűlés hétfőn a hegyközségekről szóló törvényt, mert az előterjesztők szerint az idén január 1-jén hatályba lépett jogszabály több olyan rendelkezést is tartalmazott, amelyek nehezítik az egyértelmű jogértelmezést. A fideszes képviselők által kezdeményezett változtatást 237 igen és 92 nem szavazattal fogadta el a Ház.
Az azonnali kérdések sorát nyitó Varga Géza (Jobbik) azt mondta, hogy a kormány erőszakkal fordult a gazdák ellen, mert a Fejér megyei Kajászón a „kormány vazallusainak segítségével” és „biztonsági őrök magánhadseregének fedezete mellett” kitárcsázták a már kikelt napraforgót. A gazdák között él az a hagyomány, hogy élő kultúrnövényt nem pusztítanak el – hangsúlyozta. Emellett jogot is sértettek, amikor birtokon belül lévő gazdák ellen birtokháborítást követtek el – közölte.
Budai Gyula azt felelte: az országgyűlési képviselő féligazságokat mondott és szavai tele vannak csúsztatással. A kormánynak nincsen biztonsági szolgálata – szögezte le a vidékfejlesztési tárca államtitkára, aki szerint a képviselőknek a jogszabályok betartása mellé kellene állniuk. Végül kijelentette: a tulajdonosokat megilleti az ügyben indított birtokvédelmi eljárás.
Ipkovich György (MSZP) arra kérdezett rá, hogy ki kárpótolja azokat a korábbi dohányárusokat, akik nem jutottak koncesszióhoz. Fónagy János azt felelte, hogy egyelőre nincs kár, hiszen a pályázatot nem zárták le, illetve akik már nyertek, azokkal még nem kötöttek szerződést. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, a koncessziós eljárás végén a kormány a jogszabályi keretek között mind a nyilvánosságra hozatali, mind az adatbetekintési kérelmekért helyt áll majd.
Tukacs István (MSZP) a betegjogok érvényesülésére kérdezett rá, valamint arra, jó lépés volt-e az egészségbiztosítási felügyelet megszüntetése. Elmondta: 2012-ben több mint 8 ezer kérdést intéztek a felügyelethez az emberek. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár közölte: a felügyelet 2006-ban jött létre, és a több-biztosítós modell miatt volt rá szükség. Mivel azonban a modellkísérlet megbukott, és az OEP tevékenységét mindössze három esetben vizsgálta, így működése okafogyottá vált. Hozzátette: a betegjogok érvényesülését más intézmények ellenőrzik.
Bana Tibor (Jobbik) a trafikpályázatokat bírálta, melyre válaszul Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a családi kapcsolatok citálásának nincs különösebb értelme, majd hozzátette: ő is tudna neveket mondani a képviselő köreihez tartozók rokonságából. Megismételte: mindent a törvény szerint végeztek a pályázatok elbírálása során. Közölte: a szempontok között nem szerepelhetett a helyhez kötöttség.
Mengyi Roland (Fidesz) a 37-es főút teljes felújításának időpontjáról kérdezett, mert szerinte az útszakasz állapota katasztrofális, ami gazdaságilag is rosszul érinti a zempléni, tokaj-hegyaljai térséget és méltatlan a helyzet a világörökség részét képező térségre nézve. Fónagy János válaszában elmondta: a jelenlegi fejlesztési programban tervezik az út felújítását, ennek előkészületei készen vannak. Ismertette azt is: Orbán Viktor miniszterelnök utasította a szaktárcát a helyzet felmérésére és mihamarabbi kezelésére, ennek értelmében a leginkább balesetveszélyes szakaszok felújítása megkezdődött.
Csizi Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy a gyermekszegénység csökkentéséhez több évtizeden keresztül, folyamatos erőfeszítéseket kell tenni. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt: a családtámogatási rendszer egy részét elvárásokhoz kötik. A nyári gyermekétkeztetés során – amelyhez 2,4 milliárd forint támogatás nyújtanak – az önkormányzatoknak az élelmiszerek harminc százalékát negyven kilométeres körzetből kell beszerezni – mondta.
Józsa István (MSZP) a trafikpályázatokról szólva azt mondta: sokak igazságérzetét sértő döntések után Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár újraértékelné néhány vesztes pályázat ügyét. Ki döntött valójában? – tette fel a kérdést. Ha felülvizsgálják, akkor tényleg fideszes vezetők döntöttek? Vagy most akarják befolyásolni a döntést? – sorolta kérdéseit a képviselő.
Fónagy János fejlesztési államtitkár hangsúlyozta: ügyeltek a vonatkozó törvények betartására és cél volt a dohányzás visszaszorítása. Hozzátette: az eljárás befejeztével a jogszabályi keretek között minden olyan adatot nyilvánosságra hoznak, amelyet a törvény előír. Reményét fejezte ki, hogy a szocialisták nem pillanatnyi politikai érdekek miatt kérdőjelezik meg a törvényhozás méltóságát.
Szilágyi György (Jobbik) szerint a fejlesztési tárcáról bebizonyosodott, hogy az ottani pályázatoknál visszaélések történtek. A képviselő az úgynevezett offshore ügyről és a trafikügyről is beszélt. Mi kell még ahhoz, hogy észrevegyék a miniszter alkalmatlanságát? – tette fel a kérdést.
Fónagy János elmondta: a trafikkoncesszió során a kormány az erre vonatkozó jogszabályokat megtartotta. Amikor az eljárás befejeződik és a koncessziós törvény arra lehetőséget ad, a dokumentumok hozzáférhetők lesznek – közölte. A pályázat a szerződések aláírásával fejeződik be, ez még nem történt meg – hangsúlyozta.
Gelencsér Attila (Fidesz) bírálta a korábbi szocialista kormányokat, amelyek szerinte eladósították az országot. Az önkormányzatok adósságállományának kormányzati átvállalásáról szólva arra várt választ, sikeres-e a szocialisták által romba döntött önkormányzatok megsegítését célzó akció.
Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: amit a szocialisták tönkretettek, azt a Fidesz megpróbálja rendbe hozni. A legnagyobb horderejű lépésnek az adósságkonszolidációt nevezte, de mint mondta, még nem értek a munka végére.
Hegedűs Lorántné (Jobbik) a napokban őrizetbe vett hódmezővásárhelyi vállalkozók ügyét elevenítette fel. Elmondta: a város közgyűlése egy korábbi iskolaépületet pályáztatást nélkül adott el a Portik Tamás érdekeltségébe tartozó vállalkozásnak, erről pedig zárt ülésen döntött. A vállalkozás ugyanakkor nem fizetett a „feltűnően alacsony áron”, 40 millió forintért értékesített ingatlanért, hanem reklámfelületet biztosított cserébe. A képviselő arra várt választ: tervezi-e a vádhatóság, hogy felülvizsgálja korábbi álláspontját, miszerint az ügyben nem történt bűncselekmény.
Polt Péter legfőbb ügyész azt mondta: vannak leporolt akták a nevezett személlyel összefüggésben, de olyanok is, amelyek elévültek. A konkrét ügyben május 1-jén két őrizetbe vétel történt – mondta –, és folyamatban van a nyomozás adócsalás ügyében, amely annál a cégnél merült fel, amelynek tagjait, vezetőit most őrizetbe vették – hangsúlyozta.
