Kommunistázó szoci és táblát lengető PM-esek napirend előtt

A fővárosban forgalomba állítandó új buszokról, a munka ünnepéről, a földpályázatokról és Tata Európa-díjáról beszéltek a képviselők kedden.

Cséfalvay felszólalása közben egy „Loptok, csaltok, hazudtok!” feliratú táblát vitt az ülésterembe és állított fel a kormánypárti padsorokkal szemben a Párbeszéd Magyarországért két független képviselője, Karácsony Gergely és Szilágyi Péter. A trafikpályázatok és a közérdekű adatok kiadási rendjének tervezett változása ellen tiltakoztak. A táblán a feliraton kívül a Fidesz logója volt látható.

Az elnöklő Lezsák Sándor megkérte Karácsonyt, hogy vigyék ki a táblát, de ők odatámasztották az elnöki emelvényhez. A táblát végül a levezető elnök kérésére a terembiztosok vitték ki. Az akciót nagy felzúdulás kísérte a kormánypárti oldalon. Többen azt kiabálták be, ne csak a táblát, hanem az azt kihelyező képviselőket is távolítsák el az ülésteremből.

A közérdekű adatszolgáltatás szabályozásáról szóló vasárnap benyújtott fideszes indítványt hétfőn kivételes sürgős eljárásban tárgyalta meg, kedden pedig már el is fogadta az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal. Eszerint a Polgári törvénykönyv (Ptk.) helyett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályozza a közérdekű adatszolgáltatást az új polgári jogi kódex jövő március 15-ei hatályba lépésétől.

Az előterjesztés szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a „visszaélésszerű adatigényléseket”, amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni.

Ebből és a kivételes eljárási rendből a hétfői vitában a felszólaló ellenzéki képviselők azt olvasták ki, hogy a kormányoldal korlátozni akarja a trafikpályázatok megismerhetőségét. Ezt az előterjesztő Vas Imre és Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is cáfolta.

A parlament szintén elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek alapján az óvodák és iskolák – a fenntartó engedélyével – húsz százalékkal eltérhetnek a jogszabályban meghatározott maximális osztálylétszámtól. Az általános iskolákban így 27 helyett legfeljebb 32 fős osztályok indulhatnak. Michl József (KDNP) javaslatát 223 igen szavazattal, 14 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett hagyták jóvá. A kormánypártok mellett a Jobbik is megszavazta, a jelen lévő szocialista politikusok nemmel voksoltak.

A törvénybe az oktatási bizottság javaslatára az is bekerült, hogy ha a mindennapos testnevelés feltételei hiányoznak, akkor hetente egyszer legfeljebb két testnevelésórát összevonva lehet megtartani. A változások között szerepel, hogy ha az iskola nem tudja megfelelő szakképzettségű pedagógussal megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a 2019–20-as tanév kezdetéig alkalmazható az is, aki felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy -edzői szakképzettséggel rendelkezik.

Változás az is, hogy az egyházi fenntartású iskolákban – bizonyos feltételek mellett – az etika tantárgyat a hittan válthatja ki. A módosítás a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok 5–8. évfolyamára is kiterjeszti az erkölcstan oktatásával kapcsolatos szabályokat, megalapozva, hogy ezek megfelelő évfolyamain is választható legyen az egyház által szervezett hit- és erkölcstanóra.

A törvény értelmében az oktatásért felelős miniszter dönt az állam által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, erről a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ saját hatáskörében nem határozhat. Törölték egyúttal a jogszabályból az átszervezésekre vonatkozó július végi határidőt.

A Nemzeti alaptanterv részeként kötelezően előírná a KDNP azt, hogy valamennyi 5–8. osztályos tanulmányait folytató diák a történelemoktatás keretein belül ellátogasson a Terror Háza Múzeumba. Rubovszky György, Harrach Péter és Tarnai Richárd kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek „a diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról” szóló határozati javaslatot.

Az előterjesztők szerint e kérdés időszerűségét az is igazolja, hogy a Parlament falain belül is vannak olyan képviselők, „akik az objektivitást félresöpörve különbséget szándékoznak láttatni diktatúra és diktatúra között, ezért kiemelten fontos szempont, hogy a felnövekvő nemzedék tisztánlátását elősegítse a köznevelés”.

A vallási tevékenységet végző szervezetek számára jóval szélesebb körű autonómiát biztosít az egyházügyi törvény módosítása – mondta Hölvényi György egyházügyi államtitkár az előterjesztés keddi parlamenti expozéjában. A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában az államtitkár azt mondta: a javaslat nemcsak technikai értelemben akarja kezelni a negyedik alkotmánymódosításból és az alkotmánybírósági határozatból következő feladatokat, hanem a lelkiismereti és vallásszabadság még teljesebb körű biztosítása érdekében tartalmában is újragondolta a törvényt.

A javaslat szerint a bevett egyházak kiemelt közjogi kategória, amelynek elismerése továbbra is országgyűlési hatáskör. Az elismeréshez szükséges többek között százéves nemzetközi vagy húszéves magyarországi működés, hozzávetőleg tízezer fős taglétszám, valamint az is, hogy a közösség tevékenysége ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel, és működése során ne merüljön fel nemzetbiztonsági kockázat.

Az Országgyűlés elfogadta az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosítását is, amely a győri úgynevezett nagy elkerülő út megépülését segíti elő. A 211 igen, 23 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadott törvénymódosítás értelmében felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg egyebek között a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.

A javaslat indoklása szerint erre azért van szükség, mert Győr átmenő forgalmának csökkentése, belső úthálózatának tehermentesítése, a város keleti részén létesült logisztikai park, valamint a 2014–20-as európai uniós programozási időszak fejlesztései érdekében szükséges a város északkeleti részén tervezett nagy elkerülő út megvalósítása, amely ugyanakkor nem szerepel a hatályos törvényben. A most elfogadott módosítás lehetővé teszi, hogy az elkerülő út tervét a területrendezési hatósági eljárás során beillesszék az Országos Területrendezési Tervbe, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekbe.