György István fideszes képviselő, Budapest városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettese arról számolt be, hogy hét év után mérföldkőhöz érkezik a budapesti tömegközlekedés, hiszen 159 darab új, alacsonypadlós autóbuszt állítanak forgalomba. Azt mondta, az előző SZDSZ–MSZP-s városvezetés évek alatt egyetlen új buszt sem tudott forgalomba állítani, így amikor Tarlós István főpolgármester és a Fidesz-többségű közgyűlés átvette a város vezetését, már 17 év volt a budapesti buszok átlagéletkora. Hangsúlyozta: sok száz régi buszt kell még lecserélni, ezért újabb busztendereket terveznek, valamint új trolik és villamosok is érkeznek a fővárosba, az M2-es metróvonalon pedig most fejeződik be a régi szovjet kocsik cseréje.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára örvendetesnek nevezte, hogy a ma már húszéves átlagéletkorú fővárosi buszállomány cseréje megkezdődött.
Nyakó István MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy idén május 1-jén nem a munkáról emlékeznek majd meg, hanem „a munkáért és a kenyérért való összefogás és a harc kezdetének” napjáról. A képviselő szerint létrejött egy „nemzeti burzsoázia”, amely a „Kádár-rendszer gazdasági-kereskedelmi kedvenceiből verbuválódott, [ ] régebben elvtársaknak hívták őket”, most pedig „szekértolójává vált az Orbán-rezsimnek”. Ide sorolta többek között Demján Sándor vállalkozót és Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét is.
Úgy vélekedett, május elsején olyan országban ébrednek majd fel az emberek, ahol 4,2 millió magyar a létminimum alatt él, és megjelent a dolgozói szegénység is. „Nincs már családi mekizés, nincs már mozidélután, nincs már Balcsi” – fogalmazott.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában Abraham Lincoln egy mondását idézte, miszerint „attól, hogy a tehetősebbeket szegényebbé teszed, a szegények nem lesznek gazdagabbak”. Az államtitkár az MSZP-s képviselőt arra kérte: ahelyett, hogy május 1-jén „osztályharcos húrokat pengetne”, inkább mondja el azt, hogy Magyarországon bővült a foglakoztatás, miközben 3 százalék alatt marad a hiány, és olyan munkatörvénykönyvet fogadott el az Országgyűlés, amely lehetővé teszi a rugalmas foglalkoztatási viszonyokat.
Cséfalvay felszólalása közben egy „Loptok, csaltok, hazudtok!” feliratú táblát vitt az ülésterembe és állított fel a kormánypárti padsorokkal szemben a Párbeszéd Magyarországért két független képviselője, Karácsony Gergely és Szilágyi Péter. A trafikpályázatok és a közérdekű adatok kiadási rendjének tervezett változása ellen tiltakoztak. A táblán a feliraton kívül a Fidesz logója volt látható.
Az elnöklő Lezsák Sándor megkérte Karácsonyt, hogy vigyék ki a táblát, de ők odatámasztották az elnöki emelvényhez. A táblát végül a levezető elnök kérésére a terembiztosok vitték ki. Az akciót nagy felzúdulás kísérte a kormánypárti oldalon. Többen azt kiabálták be, ne csak a táblát, hanem az azt kihelyező képviselőket is távolítsák el az ülésteremből.
A közérdekű adatszolgáltatás szabályozásáról szóló vasárnap benyújtott fideszes indítványt hétfőn kivételes sürgős eljárásban tárgyalta meg, kedden pedig már el is fogadta az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal. Eszerint a Polgári törvénykönyv (Ptk.) helyett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályozza a közérdekű adatszolgáltatást az új polgári jogi kódex jövő március 15-ei hatályba lépésétől.
Az előterjesztés szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a „visszaélésszerű adatigényléseket”, amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni.
Ebből és a kivételes eljárási rendből a hétfői vitában a felszólaló ellenzéki képviselők azt olvasták ki, hogy a kormányoldal korlátozni akarja a trafikpályázatok megismerhetőségét. Ezt az előterjesztő Vas Imre és Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is cáfolta.
A parlament szintén elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek alapján az óvodák és iskolák – a fenntartó engedélyével – húsz százalékkal eltérhetnek a jogszabályban meghatározott maximális osztálylétszámtól. Az általános iskolákban így 27 helyett legfeljebb 32 fős osztályok indulhatnak. Michl József (KDNP) javaslatát 223 igen szavazattal, 14 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett hagyták jóvá. A kormánypártok mellett a Jobbik is megszavazta, a jelen lévő szocialista politikusok nemmel voksoltak.
A törvénybe az oktatási bizottság javaslatára az is bekerült, hogy ha a mindennapos testnevelés feltételei hiányoznak, akkor hetente egyszer legfeljebb két testnevelésórát összevonva lehet megtartani. A változások között szerepel, hogy ha az iskola nem tudja megfelelő szakképzettségű pedagógussal megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a 2019–20-as tanév kezdetéig alkalmazható az is, aki felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy -edzői szakképzettséggel rendelkezik.
Változás az is, hogy az egyházi fenntartású iskolákban – bizonyos feltételek mellett – az etika tantárgyat a hittan válthatja ki. A módosítás a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok 5–8. évfolyamára is kiterjeszti az erkölcstan oktatásával kapcsolatos szabályokat, megalapozva, hogy ezek megfelelő évfolyamain is választható legyen az egyház által szervezett hit- és erkölcstanóra.
A törvény értelmében az oktatásért felelős miniszter dönt az állam által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, erről a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ saját hatáskörében nem határozhat. Törölték egyúttal a jogszabályból az átszervezésekre vonatkozó július végi határidőt.
A Nemzeti alaptanterv részeként kötelezően előírná a KDNP azt, hogy valamennyi 5–8. osztályos tanulmányait folytató diák a történelemoktatás keretein belül ellátogasson a Terror Háza Múzeumba. Rubovszky György, Harrach Péter és Tarnai Richárd kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek „a diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról” szóló határozati javaslatot.
Az előterjesztők szerint e kérdés időszerűségét az is igazolja, hogy a Parlament falain belül is vannak olyan képviselők, „akik az objektivitást félresöpörve különbséget szándékoznak láttatni diktatúra és diktatúra között, ezért kiemelten fontos szempont, hogy a felnövekvő nemzedék tisztánlátását elősegítse a köznevelés”.
A vallási tevékenységet végző szervezetek számára jóval szélesebb körű autonómiát biztosít az egyházügyi törvény módosítása – mondta Hölvényi György egyházügyi államtitkár az előterjesztés keddi parlamenti expozéjában. A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában az államtitkár azt mondta: a javaslat nemcsak technikai értelemben akarja kezelni a negyedik alkotmánymódosításból és az alkotmánybírósági határozatból következő feladatokat, hanem a lelkiismereti és vallásszabadság még teljesebb körű biztosítása érdekében tartalmában is újragondolta a törvényt.
A javaslat szerint a bevett egyházak kiemelt közjogi kategória, amelynek elismerése továbbra is országgyűlési hatáskör. Az elismeréshez szükséges többek között százéves nemzetközi vagy húszéves magyarországi működés, hozzávetőleg tízezer fős taglétszám, valamint az is, hogy a közösség tevékenysége ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel, és működése során ne merüljön fel nemzetbiztonsági kockázat.
Az Országgyűlés elfogadta az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosítását is, amely a győri úgynevezett nagy elkerülő út megépülését segíti elő. A 211 igen, 23 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadott törvénymódosítás értelmében felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg egyebek között a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.
A javaslat indoklása szerint erre azért van szükség, mert Győr átmenő forgalmának csökkentése, belső úthálózatának tehermentesítése, a város keleti részén létesült logisztikai park, valamint a 2014–20-as európai uniós programozási időszak fejlesztései érdekében szükséges a város északkeleti részén tervezett nagy elkerülő út megvalósítása, amely ugyanakkor nem szerepel a hatályos törvényben. A most elfogadott módosítás lehetővé teszi, hogy az elkerülő út tervét a területrendezési hatósági eljárás során beillesszék az Országos Területrendezési Tervbe, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekbe.
