Tönkrement libatenyésztők, eltűnt milliárdok és rejtélyes dossziék – családok százainak élete vált kilátástalanná a Hajdú-Bét 2004 eleji, hirtelen csődje miatt. Egy évtized után a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) újranyitja a Hajdú-Bét Zrt. aktáit, és részben kárpótolja a károsultakat. A kormány április végi döntése alapján a szaktárca május 7-én ült tárgyalóasztalhoz az ország egykori legnagyobb baromfi- és víziszárnyas-feldolgozó vállalatának károsultjaival. A jogszabályi háttér megteremtését követően, várhatóan nyár elején megkezdődhet a Hajdú-Bét-ügyben kárt szenvedett baromfitenyésztőknek szánt pénz kiutalása.
Fazekas a Vasárnapi újságban azt mondta, Bajnai Gordonnak, ha részt akar venni a közéletben, rendeznie kell a tartozásait. „Hiszen az egy felháborító, gátlástalan haszonszerző, szívtelen ügylet volt, ahogy a Hajdú-Bét elszámolása kapcsán kivettek pénzt a cégből, és a termelőket, a libatartókat csődhelyzetbe kergették, tönkretették” – fogalmazott Fazekas.
Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője szerint a csődbe ment Hajdú-Bét Rt. károsultjainak és kisbeszállítóinak pénze segítette Bajnai Gordon politikai karrierjét, ebből folytatja az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője mostani kampányát. Hoppál Péter pedig május 13-án közölte, a Fidesz kikéri a károsult gazdák és családjuk nevében, hogy Bajnai Gordon egy eseményen viccelődött a károsultak helyzetével.
A kormánytag szerint ma már látszik, hogy annak idején az állami szervek nem tettek meg mindent azért, hogy a nehézségekkel küszködő vállalkozás helyzete átláthatóbb legyen, és hogy a Hajdú-Bét beszállítói megkapják a pénzüket. „Bajnai nem segített sem a Wallis Rt. vezetőjeként, sem amikor közéleti szerepet vállalt, kormányfőként is magára hagyta az embereket” – nyilatkozta Fazekas. A miniszter szerint a mostani csekély összegű támogatás lehetővé teszi azt, hogy a kormányzat 200-300 millió forintot kifizessen a közvetlen károsultaknak. Az igények felmérése folyamatban van, de a kár több milliárdos.
Annak kapcsán, hogy egy volt büntetőbíró pert indított a Vidékfejlesztési Minisztérium ellen, mondván, milyen alapon fizetnek a károsultaknak tíz év elteltével, miközben az államnak nem volt részesedése a Hajdú-Bétben, Fazekas azt mondta, ez az akció jogi kisipari munkának tekinthető. „Hiszen úgy látszik, sem az államszervezet felépítéséről, sem az agrártámogatások rendszeréről fogalma sincs az illetőnek.”
„A pert indító személy által felvetett dilemma helyett az alapvető kérdés az, hogy ha valaki egy nehéz helyzetbe került cég sorsáról tud dönteni, akkor miképpen lehetséges az, hogy a termelők azok, akik nem kapnak egy fillért sem. A Hajdú-Bét a legkritikusabb időszakban is mintegy 300 millió forintos hitelt nyújtott a saját tulajdonosának, a Wallisnak, a libatartóknak pedig nem jutott semmi. Családok mentek tönkre, egzisztenciák kerültek nehéz helyzetbe, vannak, akik most is a vállukon viszik az akkor keletkezett adósságukat, tizenkét ember pedig öngyilkos lett” – mondta a miniszter.
Fazekas szerint az is érdekes kérdés, hogy mi lett azzal a több ezer emberrel, aki a debreceni központú Hajdú-Bét feldolgozóüzemeiben dolgozott. Hozzátette, az 1998–2002-es kormányzati ciklusban – Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején – volt egy ceglédi húsipari vállalati csőd, amikor a vezetőket bilincsben vitték el. „Utána jött egy más kormány, egy más filozófia, ahol ezt büntetlenül meg lehetett csinálni. ( ) Az állami szerveknek akkor el kellett volna járni. Én nem látom át igazán, hogy ez miért nem történt meg. Messze ható következtetéseket lehet ebből levonni” – fogalmazott.
A tárcavezető bízik benne, hogy erre is fény derül most, amikor „igenis színt kell vallaniuk az érintett szereplőknek”. Fazekas arra számít, hogy néhány hét múlva sokkal tisztább lesz a kép. Ennek kapcsán a tárca még május közepén azt közölte, a Vidékfejlesztési Minisztériumban jelentősen megnövekedett a Hajdú-Bét-ügy kapcsán a bejelentések és a panaszok száma, ezért külön levelezési címet hoztak létre az érintetteknek.
Az ügyben sokak által felelősnek tartott Bajnai Gordon a közelmúltban azt mondta, örül annak, hogy kártérítést kapnak a károsultak. A politikus szerint – aki a Hajdú-Bétet tulajdonló Wallis Rt. vezetője volt a tíz évvel ezelőtti csőd idején – a baromfi- és víziszárnyas-feldolgozással foglakozó vállalkozás tönkremenetelének legnagyobb vesztese anyagilag a Wallis volt.
Emlékeztetett arra, hogy a tulajdonos egy 10 milliárd forint értékű beruházással próbálta életben tartani a céget, ez azonban csak három évig sikerült. Az ázsiai madárinfluenza, a forint hirtelen erősödése, a minimálbér radikális megemelése és a Bábolna 35 milliárd forintos állami „kitömése” volt az oka annak, hogy a Hajdú-Bét nem volt képes tovább versenyezni, és összedőlt – mondta a politikus, aki 2009-től egy évig kormányfő volt, jelenleg pedig az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője.
