A nemzeti önrendelkezés bizonyos fokú érvényesítése és a nemzeti kultúra megőrzése szempontjából rendkívül lényeges kérdés az autonómiatörekvésekhez való viszonyulás (legyen szó akár kulturális, akár területi autonómiáról). A magyar választópolgárok véleményét ez ügyben is kikérte az Iránytű Intézet. A rendelkezésre bocsátott válaszpanelek két pozitív és két negatív viszonyulási lehetőséget biztosítottak a válaszadóknak, annak megfelelően, hogy a vélemények mögötti aggályok és szempontok minél élesebben kirajzolódjanak. Összességében elmondható, hogy a választópolgárok majdnem kétharmada (63,1 százalék) az „igen”, míg alig egyharmaduk (31 százalék) a „nem” válasz mellett kötelezte el magát. A válaszadók 5,9 százaléka nem tudott állást foglalni a kérdésben.
Az Európai Unió mélyítése a gazdasági világválság Európába történő begyűrűzése óta napirenden van, a közös és egyben sokak által hatékonyabbnak tekintett európai válságkezeléssel az integráció mélyítésének középpontjában. Ennek okán felmérték az állampolgároknak az európai integráció elmélyítéséről és egyben a folyamattal természetszerűleg együtt járó, a nemzeti önrendelkezés egyes elemeinek átadása kapcsán kialakult véleményét. A megkérdezettek abszolút többsége nem tartja elfogadhatónak az integráció mélyítését, úgy gondolja, nemkívánatos a nemzeti önrendelkezés korlátozása, míg majd harmada véli úgy, hogy a folyamat elfogadható. A megkérdezettek 13 százaléka nem tudja megítélni a kérdést.
