A lap pénteki számában megjelent interjúban a szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző számítások szerint is 7-8 millió főre csökkenhet a népesség száma 2050-re, ha marad a jelenlegi tendencia.
„A 24. órában vagyunk” – mondta, utalva arra: még szülőképes korban van az 1974–79-ben született nagy létszámú korosztály. Minden prognózis azzal számolt, hogy ezek a Ratkó-unokák már a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején több gyereket hoznak a világra, ezzel szemben csökkent a születések száma. Utánuk viszont már alacsonyabb létszámú korosztályok válnak nemzőképessé, ami önmagában csökkenteni fogja a születések számát, hacsak a nők el nem határozzák, hogy négy gyereket vállalnak.
Pongrácz Tiborné szerint Magyarországon a kormányzat egyelőre szerencsés helyzetben van, mert még jelen vannak a tradicionális családi értékek, a fiatalok fontosnak tartják a házasság intézményét, szeretnének gyereket, mégpedig többet, mint amennyit végül is vállalnak. Vagyis nem az értékeket kell befolyásolni, csak megteremteni annak a feltételeit, hogy valóban megszülessenek a tervezett gyerekek.
Átlagosan 2,2 gyereket terveznek ma a fiatalok, de csak 1,2-1,3 jön világra – tette hozzá.
Évtizedekre nyúlik vissza a magyar társadalom negatív demográfiai magatartásának gyökere, a kialakult viselkedést pedig nem lehet egyik napról a másikra mérsékelni, vagy – merészebb elképzelések szerint – teljesen megváltoztatni. Az MNO interjúsorozatban foglalkozott a népszámlálás népesedési adatainak hátterével. Az általunk megszólaltatott szakemberekkel történő beszélgetésekből egyértelműen kiderült: a helyzet súlyos, az értékrend változóban. A családpolitikai intézkedéseknek van pozitív hatása, a gondot az jelenti, hogy még ezzel együtt is csak a 2010-es szint közelíthető meg.
Olvassa el az MNO e témában készült interjúit!
• Szinte lehetetlen megállítani a népességcsökkenést
• Nők és férfiak: ki tesz keresztbe kinek?
