Prisztás-gyilkosság: ingatlanvita a háttérben

Nagy értékű lakások adásvétele, több tíz-, százmillió forintos kölcsönök állhatnak indítékként Prisztás József 1996-os meggyilkolása mögött. A háttérben Portik Tamást sejti a hatóság.

Portik Tamás a vádirat szerint ezután közölte F. Ferenccel, hogy Prisztást el kell tenni láb alól, és utasította, hogy kezdje el megszervezni a merényletet. F. Ferenc feltérképezte a sértett szokásait, napi tevékenységét, majd azt tervelték ki, hogy az említett óbudai ingatlan átírásának ígéretével csalják a III. kerületbe Prisztást. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás ügyintézésére a kerületi ingatlankezelő irodában került volna sor, a hivatal azonban éppen egyik helyről a másikra költözött. A mesére azért volt szükség, hogy egy kis forgalmú zsákutcába, a Ladik utcába csalják Prisztást. A merénylő a vádirat szerint a másodrendű vádlott, Portik testőre, H. István volt, aki kerékpárral érkezett a helyszínre és közelről, egy fejlövéssel megölte a sértettet. A támadó kezén kesztyű, zacskó volt, a pisztolyt, a biciklit és ruházatát pedig a Dunába dobta, miután elhagyta a gyilkosság helyszínét. H. István a kerékpárt autóval szállította a helyszíntől néhány utcányira, ott leparkolt, majd visszatért kocsijához, és azzal távozott a merénylet után. A biciklis megoldásra azért volt szükség, mert így észrevétlenül meg lehetett közelíteni a Ladik utcát, majd ugyanígy lehetett távozni a HÉV irányába, amely mellett kerékpárút fut. A támadásnál jelen volt F. Ferenc is, aki később tanúként szándékosan hamis személyleírást adott a rendőröknek a gyilkosról, majd a vizsgálat megakadt, Portikék egy évvel ezelőtti letartóztatásáig igazából senki nem bolygatta a döglött aktát a hatóságoknál.

Ez több furcsaságot is felvet, hisz a kiszivárgott, tizenhét oldalnyi vádiratban szinte semmilyen feltételezés nincs. A dokumentum részletesen ismerteti, hogy a vádlottak mikor vásárolták meg azokat a SIM-kártyákat, amelyeket a merénylet szervezésekor, végrehajtásakor használtak; az iratokból egyértelműen kiderül, hogy az eszközök közül ki melyiket és meddig használta. A vádirat több helyütt kitér Portik Tamás óvatos, gyanakvó természetére: Portik számos alkalommal utasítja az őt mobiltelefonon kereső H. Istvánt, illetve F. Ferencet, hogy menjen egy nyilvános telefonhoz, és onnan folytassák a beszélgetést. A vádirat perce pontosan dokumentálja, hogy a gyilkosság után Portik melyik telefonszámáról hívta H. Istvánt, aki jelentette neki, hogy végrehajtotta a gyilkosságot. A vádlottak ezután a Művészinasban találkoztak, ahol Portik gratulált H. Istvánnak a bűncselekmény elkövetéséhez, és megnyugtatta, hogy ne aggódjon F. Ferenc hatósági vallomása miatt, mert az ügynek azt a részét ő, Portik intézi. A vádirat részletezi, hogy SIM-kártyákat a terheltek mikor semmisítették meg, és az is kiderül, hogy H. Ferenc éveken át havonta félmillió forint hallgatási pénzt kapott Portiktól, és nem kellett megfizetnie tartozását Prisztás örököseinek sem.

Aggályokat vet fel, hogy a vádiratban szereplő adatok nyilván nem tavaly óta, hanem közvetlenül a gyilkosság után kerültek a jegyzőkönyvekbe. Az igen pontos híváslisták még operatív felderítést is feltételeznek, ami azt jelentheti, hogy Portikékat figyelhették a hatóságok. Ha ez igaz, még talányosabb, hogy ilyen bizonyítékok mellett miért akadt meg teljesen a nyomozás a történtek után. A tavaly újraindított vizsgálatban már a hatóságoknak sem lehetett volna jogszabályi lehetőségük, hogy 1996-os híváslistákat elemezzenek. Ezek alapján nem lehet kizárni, hogy Portik annak idején valóban el tudott simítani akár egy gyilkossági ügyet is a rendőrségi kapcsolatainak köszönhetően.

Immár bizonyosra vehető, hogy a kecskeméti maffiaper fő vádlottja, Radnai László információi több, a kilencvenes években elkövetett, majd évtizedekig felderítetlen leszámolásos merénylet vizsgálatát indították újra. Radnai vallomásai után tartóztatták le Portikékat, Radnainak pedig nemrég egészségi okokra hivatkozva félbeszakították büntetését, ami egyedülállónak számít egy maffia-bűncselekmények miatt elítélt személy esetében. A férfi neve is szerepel a tizenhárom megidézett tanú listáján, meghallgatása kedden várható.

Sajtóhírek szerint a kecskeméti maffiaper kulcsfigurája kegyelmi kérvényt is beterjesztetett a köztársasági elnökhöz, védője, Jován László a Magyar Nemzet érdeklődésére azonban nem kommentálta az értesülést. A Portikhoz korábban ezer üzleti szálon kötődő Radnai vádalkuját kész tényként kezeli a hazai sajtó és az ügyben járatos szakemberek, az azonban továbbra is kérdés, hogy a férfit hosszú évek hallgatása után mi késztethette vallomásai megtételére.

Portik Tamás számlájára egy évvel ezelőtti letartóztatása után igen hamar rákerült, hogy felbujtója volt az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásnak és Seres Zoltán vállalkozó meggyilkolásának is. A pénteken kezdődő pernek két védett és négy különösen védett tanúja is van. Utóbbiakat egyedülálló technikai eszközökkel, zárt adatláncon, hangjukat eltorzítva hallgatja majd meg a bíróság. Nevüket, személyes adataikat ugyanakkor példátlan módon a terheltek is megismerhették a nemrég megtartott, a nyomozást lezáró iratismertetésen. A Magyar Nemzet érdeklődésére a rendőrség és az ügyészség sem látott kivetnivalót a történtekben, amelyek láthatólag megsértették a tanúvédelem összes létező szabályát. Portik talán épp ezért indítványozta magabiztosan a közelmúltban, hogy a tanúkat nyilvánosan hallgassa meg a bíróság a perben. Sokan üzenetértékűnek vélik, hogy a védett tanúk adatai illetéktelenekhez jutottak el, s a nyomozó hatóságok munkáját minősítheti az is, hogy az egyik tanút az iratismertetés másnapján felhívta az egyik lap munkatársa, s vallomásáról érdeklődött.

Radnai László egyébként nem szerepel a védett tanúk között, ilyen minőségben tehetnek azonban vallomást többen az Energol egykori vezetői, illetve a céghez valamikor közel állók közül. Tanúként meghallgatják majd többek között Prisztás József lányát, az említett ingatlanügyekben közreműködő ügyvédet és Portik egykori bizalmasát, K. Tibort is, akiről szintén olyan hírek keltek szárnyra, hogy információival ő is segítette a hatóságokat több régi merénylet megoldásában. A PestiSrácok.hu szerint a per dokumentumai között szerepel Katonai Nemzetbiztonsági Hivatal által közölt adat is.

A Prisztás-gyilkosság miatt induló per holnap az utóbbi napok hatalmas port felverő, és a rendszerváltozás utáni időszak talán legnagyobb hazai belpolitikai botrányának számító ügyének árnyékában kezdődik. Mint nemrég kiderült, Portik a Gyurcsány-kormány idején legalább kétszer találkozott Laborc Sándorral, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatójával.

A kilencvenes évek privatizációja, a felbecsülhetetlen hasznot és a költségvetésnek hasonló kárt okozó olajüzlet millió szálon kötődik a hazai baloldalhoz, a pártállami időkben megfelelő kapcsolatokkal rendelkezők vehettek részt főképp a zsíros üzletben. A bizniszből legnagyobb szeletet kihasító Energol egyik alapítója, vezetője például Csikós József, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori agitációs és propagandaosztályának vezetője volt. A cég tevékenysége miatt indított büntetőper alatt megszökött a hatóságok elől, és az Egyesült Államokban élt, az utóbbi időkben azonban kiderült, hogy rendszeresen járt haza, és itthonról irányította az üzleti ügyeit, ami kiváló hatósági, rendészeti kapcsolatokat sejtet. Az olajüzletből származó felbecsülhetetlen összegeket haszonélvezőik többnyire az ingatlanüzletbe, vendéglátásba, szórakoztatóiparba fektették be, és minden bizonnyal ez az erőszakos üzleti terjeszkedés vezetett hamarosan feloldhatatlan ellentétekhez. Vélhetőleg az ingatlanbizniszben utazó Prisztás sem nézhette jó szemmel az olajosokat, s a jelek szerint az olajüzlet urainak érdekeit sértette az Aranykéz utcai robbantás vélt célpontja, Boros Tamás is. A merénylettel többek között azt a Jozef Rohácot gyanúsítja a rendőrség, aki Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása miatt a jövő hónapban áll bíróság elé.

Csibra Tibor