A Fidesz azt javasolja, legyen folytonos az árfolyamgátba való belépés lehetősége, vagyis bárki bármikor választhassa az árfolyamrögzítést – közölte Rogán Antal, a párt frakcióvezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus elmondta, az indítványt vasárnap nyújtják be a parlamentnek, és javasolják, hogy a Ház még hétfőn fogadja is el. Felidézte, hogy az árfolyamgát 2012. április 1-je óta érhető el, igénybevételének határidejét pedig már kétszer is meghosszabbították, legutóbb május 31-ig. Idén március végéig 150 ezer adós lépett be az árfolyamgátba, az összes jogosult egyharmada. A rögzítést választók eddig összesen 9,2 milliárd forint hitelkamat megfizetése alól mentesültek.
Egy átlagos devizahitellel rendelkező adós az árfolyamgáttal évente 175 ezer forintot spórol – ismertette az adatokat Rogán, hozzátéve, hogy ha minden jogosult csatlakozna a programhoz, akkor csaknem 200 milliárd forinttal csökkenne a lakosság devizahitel-állományból fakadó terhe. Kérdésre válaszolva a frakcióvezető megjegyezte, arra kérte a szakminisztert, tájékoztassa az ügyben a bankszövetséget. Elképzelhetőnek nevezte ugyanakkor, hogy a bankszövetség vitatni fogja a lépés indokoltságát, a Fidesz azonban úgy gondolja, az érintett 300 ezer család szempontjai előbbre valók. Az árfolyamgát keretében egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik, amelyet legkésőbb 2017. július 1-je után kell kedvezményes feltételekkel törleszteni.
A kormány eddig három programban, több mint 320 ezer devizahitelesnek nyújtott valamilyen segítséget, de a segítségnyújtás eszközeit tekintve lényegében kimerítette a lehetőségeket – ezt Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára mondta május 8-án.
Az államtitkár emlékeztetett: 170 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, 140 ezren jelentkeztek eddig az árfolyamgátba, míg mások forintosították devizahiteleiket. Cséfalvay az újabb kezdeményezés lehetőségét firtató kérdésre elmondta: mindenfajta, a devizahitelesek megsegítését célzó intézkedésnek költségvetési vonzata van.
Az öt évre fix törlesztést garantáló rendszerbe eredetileg május végéig léphetnek be a törlesztési nehézségekkel küzdő devizahitelesek.
Magyarországon egyébként évente 500 ezer végrehajtási ügy indul, és ez a szám évről évre növekszik. Az adósok 1 százaléka veszíti el otthonát vagy fontosabb ingóságait. Ennek elkerülésére komoly segítséget jelenthet a nemzeti eszközkezelő, amelynek lényege, hogy a társaság felvásárolja az adósok ingatlanát, majd lehetővé teszi, hogy az érintettek kedvezményes bérleti díjjal továbbra is ott lakhassanak. Ezt eddig 600 család vette igénybe, és a költségvetésben 33 milliárd forintot különítettek el rá.
Elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek tartja Rogán az MSZP-s Harangozó Tamásnak a parlament nemzetbiztonsági bizottságában pénteken tett kijelentését, miszerint a rendőrök megszállják és „végigverik” a várost. Rogán azt mondta, különösen elfogadhatatlan ez a kijelentés egy MSZP-s képviselőtől, aki nagyon jól tudja, hogy pártja kormányzása idején, 2006-ban a rendőrök a budapesti utcákon ártatlan embereket vertek, lövöldöztek rájuk, és még egy ellenzéki parlamenti képviselő is nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Harangozó Tamás kijelentése minden magyar rendőrre nézve sértő, ezért a Fidesz arra kéri Pintér Sándor belügyminisztert, fontolja meg jogi lépések megtételét a szocialista politikussal szemben – közölte a frakcióvezető.
A politikus pénteken a nemzetbiztonsági bizottságban – Pintér Sándor belügyminiszter éves meghallgatásán – a nemzetbiztonsági ellenőrzés átalakítását kifogásolta, továbbá a Készenléti Rendőrség tevékenységét kritizálta. Úgy fogalmazott, hosszú távon semmilyen eredményei nincsenek annak, hogy a rendőrök megszállják és „végigverik” a várost. A szocialista képviselő szerint ez csak a pénzbehajtást, az emberek megfélemlítését szolgálja. E kijelentésein több kormánypárti politikus is felháborodott, és Pintér Sándor is visszautasította a vádakat. A belügyminiszter kifejtette, hogy a rendőrök a szabályszegés esetén a törvények alapján járnak el és szabnak ki bírságot, amelynek nincs köze a rendőrség költségvetéséhez, az a kincstárba folyik be.
Az európai uniós terhek megszűnéséhez járulnának hozzá a milliárdos bevételű cégek a reklámadóval – mondta Rogán, miután a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát közzétette a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Fidesz-frakció egyetért azzal a kormányzati törekvéssel, hogy az uniós terhek csökkentése érdekében a milliárdos reklámbevételű vállalatoktól hozzájárulást kérjenek – közölte Rogán újságírói kérdésre, megjegyezve, hogy a reklámadó a május 29-i, szerdai kormányülés napirendjén szerepel majd. Hozzátette, minden érdemi érvet meg kell fontolni, amikor a törvényjavaslat a parlament elé kerül.
Azt mondta, ismerve a reklámpiac méretét, szerinte a reklámadó maximum tízmilliárd forintos adóbevételt jelentene a költségvetésnek. „A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése előtti utolsó pillanatokban járunk. A magyar kormánytól továbbra is intézkedéseket követel az Európai Unió. Mi nem vagyunk hajlandók megszorításokra” – mondta a frakcióvezető, megjegyezve, hogy a kabinet saját magán is spórol.
Azonban „ha mindazokat az intézkedéseket, amelyekről a kormány már korábban döntött, kiegészítjük ezzel a hozzájárulással, akkor Magyarországnak reális lehetősége van arra, hogy megszűnjön a túlzottdeficit-eljárás” – fogalmazott Rogán. Hozzáfűzte, a szakminisztérium a reklámadóról is tájékoztatni fogja a brüsszeli bizottságot.
A frakcióvezető végül elmondta, tudomása szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteki egyeztetésén más pótlólagos intézkedésről nem esett szó, de csak az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos végső véleményének ismeretében tudják megmondani, melyek azok az intézkedések, amelyekkel Magyarország kikerülhet a hiányeljárás alól.
