Az ellenzéki összefogás is súlyos pofonba szaladna bele

Ha nincsen ellenzéki összefogás, a Fidesz–KDNP a mandátumok 72,86 százalékét szerezheti meg a 2014-es parlamenti választásokon.

Kovács András
2013. 06. 12. 9:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A választások közeledtével egyre többen próbálják megjósolni, megtippelni, hogy az éppen aktuális támogatottsági adatok mellett melyik párt hány mandátumra számíthat a 2014-ben felálló 199 fős parlamentben. Eddig csupán az LMP-ből kilépő, majd a Bajnai-csapatban landoló Karácsony Gergely által készített mandátumbecslő alapján lehet jósolni, amelynek megbízhatósága roppant komoly lékeket kapott az elmúlt hónapokban. A modell nem veszi figyelembe az esetleges egyéni jelöltek szerepét, és a Szigetvári Viktor által manipulált támogatottsági számokat használja az új választókerületek esetében.

Mindezek ellenére a formula néhány megjegyzéssel alkalmazható, így például az általa használt súlyozást érdemes több esetben is jól megnézni, mivel teljesen természetes, hogy egy párt támogatottságának a változása országosan nem egyenletesen oszlik el, valamint azt is, hogy Szigetváriék szándékosan a jobboldal felé torzították a modelljüket.

A májusi összesített közvélemény-kutatási eredmények alapján a Fidesz–KDNP 45,4, az MSZP 22,6, a Jobbik 13,4, az E14 9,4, az LMP 3,4, míg a DK 2,2 százalékon állt. Abban az esetben, ha mindegyik alakulat önállóan indulna, akkor a mostani kormánypártok a mandátumok 72,86, az MSZP 13,57, a Jobbik 8,04, míg a Bajnai-párt 5,53 százalékát szerezné meg. A Fidesz–KDNP 105 egyéni győzelmet aratna, a legszorosabb eredmények a budapesti választókerületekben lenne, ahol egy éles szituációban minden bizonnyal több vereséget is szenvedne a jobbközép pártszövetség.

Abban az esetben, ha létrejönne egy MSZP–E14–DK–LMP ellenzéki összefogás, és ennek a szövetségnek a szavazói egységesen mozognának, akkor a mandátumok 33,67 százalékát szereznék meg, míg a Fidesz–KDNP a képviselői helyek 58,29 százalékát. Egy ilyen szövetség a 2010-es eredményeken alapuló súlyozás alapján Budapesten a 18 választókerületből 16-ot megnyerne. A XIII. kerületben a szavazatok több mint 60 százalékára számíthatna, de Kőbányán, Újpesten, Rákospalotán is több mint 50 százalékos támogatottságot élvezne.

A vidéki nagyvárosi körzetek közül Pécsett, Miskolcon, Szegeden, Szolnokon, Tatabányán nagy valószínűséggel a balliberális erők nyernének. Az ellenzéki összefogás 30 egyéni győzelmet szerezne, míg a kormánypártok 76-ot, de ezek közül a modell szerint több olyan körzet is van, ahol csupán 1-2 százalékos előny látható, így azokban is érdemes azzal számolni, hogy nagy valószínűséggel vereséget szenvednek. Ilyen körzet például az ózdi és a sajószentpéteri, ahol 2010-et leszámítva mindig nagyon sima baloldali győzelem született.

Természetesen nem lehet olyan modellt készíteni, amelyben a szavazatok súlyozása mellett az egyéni jelölti szimpátiákat is figyelembe lehetne venni, ráadásul most még azt sem lehet tudni, hogy a kormánnyal szemben milyen formációban indul majd az ellenzék és kik lesznek az egyéni jelöltek. A bemutatott számítások arra mindenképpen jók, hogy látszik: akár minimális kormánypárti vagy ellenzéki vezetés mellett jelentős eltérések lehetnek a mandátumok számában, ami egyébként a stabil kormányzást biztosítja a nyertes számára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.