„Egy háborgó elme örök tébolygása”

Gyurcsány Ferenc vasárnapi szónoklata, a munkanélküliség és Bajnai Gordon bírálata volt a slágertéma napirend előtt az Országgyűlés keddi ülésén.

A KDNP bírálta Gyurcsány Ferenc egyházellenes megnyilvánulásait. Gaal Gergely egy háborgó elme örök tébolygásának nevezte Gyurcsány Ferenc szónoklatát, amelyet egy Nagy Imrére emlékező rendezvényen mondott vasárnap. Úgy fogalmazott: a korábbi miniszterelnök nem csupán családi rokonsága révén, de megnyilvánulásában is méltó örököse a kommunista vezetőknek. Vallásellenes kijelentéseket tett, nyíltan gyalázta az egyházakat – mondta.

Szerinte a provokáció mellett nem lehet szó nélkül elmenni, mivel Gyurcsány Ferenc a szocialisták révén került a politikába. „Amit az egymást követő Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok leromboltak, most kemény munkával kell felépíteni” – mondta, hozzátéve: „a szenvedély e betege lázálmaival egyszer már a szakadék szélére sodorta hazánkat” – jelentette ki Gyurcsány Ferencről szólva.

Rétvári Bence államtitkár szerint Gyurcsány valóban hadat üzent a középosztálynak beszédével, és kijelentette: „hitelesebb lett volna, ha beszédét Kádár János háza előtt mondja el”, hiszen amije van, azt mind Kádár rendszerének köszönheti. Annak az Apró Antalnak a villájából indult el erre a beszédre is, aki személyesen felügyelte Nagy Imre koncepciós perét – fűzte hozzá.

Hozzátette: a szavaiból érződő Orbán-gyűlölet sem új keletű, már a 80-as években is voltak ilyen megnyilvánulásai. Beszélt arról is: az őszödi beszédet már minősítették a választók. Ahogy beszélt, ugyanígy vezethette kormányát, ugyanígy emelhette be abba Bajnai Gordont – mondta.

Révész Máriusz Bajnai Gordon országjárásáról szólva közölte: a volt kormányfő, bár fórumain tagadja, kisebbségi megbízott ciprusi cég képviselőjeként részt vett a Hajdú-Bét-ügyekben. Bírálta a korábbi miniszterelnököt, aki most olyan kijelentéseket tesz: a választóknak nem kell sem a narancs, sem a szegfű, holott ő is a szocialista kormány tagja, majd miniszterelnöke volt.

Miniszterelnökként semmit nem tett a 2006-os események tisztázásáért – fogalmazott meg egy újabb kritikát, hangsúlyozta: bár Bajnai bírálja a kormány oktatással kapcsolatos döntéseit, nem csak befagyasztották a pedagógusbéreket, de megszüntették a tizenharmadik havi fizetést, vagyis összesen 12-15 százalékkal csökkentek a bérek.

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint Bajnai Gordon figyelmét elkerülhette, hogy a kormány béremelést tervez a pedagógusoknak. Szerinte a megelőző kormányzati ciklusok egyik legnagyobb vesztese a pedagógustársadalom volt, az elmúlt két év azonban azt mutatta: csak strukturális eredményekkel érhető el változás. Egyszerre tűzték ki célul a tehetséges fiatalok pedagóguspályára állítását és a tapasztaltak megbecsülését. Cél, hogy az átalakítások a pedagógusokkal együttműködve történjenek – fűzte hozzá. Közölte: a köznevelési törvény parlament előtt lévő módosítása a pedagógus-szakszervezetek együttműködésével készült, felidézte, az új előmeneteli rendszert magába foglaló változtatásokat szeptembertől bevezethetik.

Az MSZP a foglalkoztatás szintjét bírálta. Gúr Nándor szerint az országban félmillióan éheznek, sok a szegény, ezért érdemes kormányt váltani. Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár úgy kezdte válaszát: „Sokadszorra próbálom meggyőzni, hogy nincs igaza.” Kijelentette azt is: sosem állította senki, hogy 2010 óta 500 ezren hagyták volna el az országot. Ha valamikor a közfoglalkoztatás javította a statisztikát, az 2002 és 2010 között volt – fogalmazott. Szerinte a szocialisták nyolc év alatt megduplázták a munkanélküliek számát. Kijelentette: Magyarország azon uniós országok között van, amely visszavitte a foglalkoztatás szintjét a válság előttire.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcra emlékezett. Üzenete szerinte ma is aktuális: a más népek általi leigázás ellen küzdött, ugyanakkor a szabadságszerető nemzetekre egyre gyakrabban próbálják rákényszeríteni a külföldi befolyást. Közölte: méltatlan, hogy az idei év Rákóczi-emlékévvé nyilvánítsa elbukott, június 16-át, a szabadságharc kitörésének időpontját azonban nemzeti ünneppé kellene nyilvánítani, üzenve: nem hagyjuk, hogy nemzetünk szabadságát leigázzák.

Rétvári Bence államtitkár elmondta, hogy Kassán rengetegen adóznak a szabadságharc emlékének Rákóczi sírjánál. Bár elbukott a szabadságharc, a legjobb békét kötöttük – emlékeztetett a történelmi múltra, amely megakadályozta, hogy Magyarország tartományként része legyen a Habsburg Birodalomnak. Belső, erős gazdaság nélkül nem tudjuk hosszú távon a magyar szuverenitást szolgálni – fűzte hozzá.