Az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal elfogadta az idei költségvetés ötödik módosítását, amely alapján az állam garanciát vállal egyes, a kis- és közepes vállalkozások által lehívható, a használatarányos útdíj bevezetéséhez kapcsolódó kedvezményes hitelekre, és létrejön a Beruházási Alap. A kormány javaslatára egy zárószavazás előtti módosító javaslat eltörölte az önkormányzati adósságkonszolidációhoz kapcsolódó banki befizetési kötelezettséget. A módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az önkormányzatoknál maradó adósságot az állam az év végéig átvegye, amennyiben ezt az érintett bankok kezdeményezik, az önkormányzatok pedig engedélyezik. Ennek feltétele, hogy az átadandó hitelösszeg 7 százalékát a hitelező megfizesse a központi költségvetésnek.
A módosításban szereplő intézkedések nagy részét június 17-én jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter annak a csomagnak a részeként, amelytől a kormány a gdp-arányos államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt tartását reméli. Az ország elkerülheti egy újabb európai uniós túlzottdeficit-eljárás megindítását.
Az elfogadott törvény a fuvarozók útdíjfizetését megkönnyítő hitelprogram hatékonyságának növelése érdekében módosítja a hitelprogramhoz kapcsolódó állami kezességvállalás szabályait. Döntöttek a képviselők májusban bejelentett, a nagyberuházások finanszírozását érintő módosítások költségvetési törvénybe foglalásáról is. Létrehoznak egy beruházási alapot, amelyből ezek a kiadások – például a stadionépítések, illetve az Országház előtti Kossuth tér átépítése – rendezhetők.
A parlament határozott arról is, hogy a nem állami köznevelési intézményfenntartók új típusú finanszírozását szeptember elseje helyett október elsejével vezetik be.
Elfogadta a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslatot csütörtökön az Országgyűlés 213 igen szavazattal, 47 nem ellenében. A Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kezdeményezte jogszabály jóváhagyásával 2014. január 1-jétől olyan cégek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást Magyarországon, amelyek rendelkeznek hulladékgazdálkodási engedéllyel, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által kiállított minősítő okirattal, majd ezek birtokában szerződést kötöttek a települési önkormányzattal.
Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára korábban, parlamenti előterjesztői expozéjában kiemelte: a cél az, hogy a hulladékgazdálkodás során kerüljön előtérbe a hosszú távú fejlődés, az új technológiák felhasználása, a fenntartható fejlődés megvalósítása, a gazdasági és környezetvédelmi hatékonyság növelése, illetve a közszolgáltatók ösztönzése a minél magasabb szolgáltatási színvonal elérésére.
Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön azt a törvénymódosítást, amely emeli a bányajáradék mértékét, járulékkötelessé teszi a kamatjövedelmeket, növeli a vállalkozások távközlési adóját, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték kulcsát, továbbá egyszeri befizetésre kötelezi a bankokat.
Az adó- és illetékemeléseket kormánypárti szavazatokkal – 214 igen és 42 nem, valamint 1 tartózkodás mellett – fogadta el a Ház. A törvénymódosítás értelmében az eddigi 6000 forintos felső korlát eltörlésével 6 ezrelékre nő a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke, az átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, a 6000 forintos korlát megtartásával.
Ezen túlmenően idén – a tervezettnél kisebb költségvetési bevételt eredményező – tranzakciós illetékhez kapcsolódóan a bankok egyszeri befizetésre kötelesek, amelynek mértéke a január–áprilisi illetékkötelezettség 208 százaléka, azaz mintegy 75 milliárd forint.
Az elfogadott törvénymódosítás szerint nem magánszemélyek esetében az eddigi 2-ről 3 forintra nő a szöveges üzenetenként, illetve hívások esetén percenként fizetendő távközlési adó mértéke. Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500-ról 5000 forintra emelkedik.
Szintén nő a bányajáradék általános mértéke 12-ről 16 százalékra. 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás hatálya alá esnek ezentúl a kamatjövedelmek is. Mentesülnek azonban az új kötelezettség alól az Európai Gazdasági Térség államai által kibocsátott államkötvényeken, illetve egyes tartós befektetési eszközökön szerzett jövedelmek.
Az intézkedések augusztus 1-jével lépnek hatályba.
