Hétezer fiatalt „vittek be” a munka világába a programmal

Az eredetileg hárommilliárd forintos keretet 600 millió forinttal bővítették, és így a tervezett 3000-3500 fiatal helyett kétszer annyian kaphattak segítséget.

A két szervezet az ifjúsági munkanélküliség aktuális kihívásairól és a közép-európai jobbközép kormányok, pártok által kínált válaszokról tartott tanácskozást. Az államtitkár újságírók előtt kifejtette: az eredetileg hárommilliárd forintos keretet 600 millió forinttal bővítették, és így a tervezett 3000-3500 fiatal helyett kétszer annyian kaphattak segítséget.

A magyar fiatalok esetében sokszor nem lehetőség, hanem kényszer a külföldi munkavállalás – mondta még januárban a program újraindításának bejelentésekor  Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára, hozzátéve, bízik abban, hogy Magyarország a közeljövőben olyan ország lesz, ahová érdemes visszatérni. A fiatalok foglalkoztatását elősegítő programok a munkahelyvédelmi akcióterven kívül 56 ezer fiatalt „találnak meg” az idén, míg az akciótervvel mintegy 200 ezer fiatalt érnek el 2013-ban – jelezte Czomba.

Rétvári Bence azt mondta: amikor a fiatalok kikerülnek az oktatási rendszerből, kétfajta életpálya közül választhatnak: vállalkozóvá válnak vagy alkalmazottként dolgoznak. A kormány mind a két területen igyekezett segítséget nyújtani számukra – jelezte. Az államtitkár emlékeztetett arra, az Első Munkahely Garancia Programon keresztül a munkahely megtalálásához, megőrzéséhez azáltal nyújtottak segítséget, hogy a munkaadóknak a fiatalok után hosszabb ideig nem kell a közterheket vagy azok egy részét megfizetniük.

A fiatalok vállalkozóvá válását úgy segítik, hogy az egyéni vállalkozóknak hárommillió forint, a társas vállalkozóknak pedig hatmillió forint vissza nem térítendő támogatást fognak nyújtani az Új Széchenyi Terv keretében. Szeptembertől emellett a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségével együttműködve célzott programokkal segítik a fiatalok legújabb ötleteit, a piacon leginkább eladható új termékeit. Rétvári Bence kiemelte: nem jellemző az unióban, hogy a munkavállalás és a vállalkozóvá válás területén ilyen komoly támogatásokat, kedvezményeket nyújtson az állam éveken keresztül.

Őry Csaba néppárti EP-képviselő az MTI-nek nyilatkozva az unió ifjúsági garanciaprogramjainak fontosságát hangsúlyozta. Ez azt a célt szolgálja, hogy ne legyenek csellengő, a helyüket nem találó fiatalok. Az érintetteket úgy szeretnék segíteni, hogy munkahelyük elvesztése vagy iskolai végzésük után négy hónapon belül valamilyen munkalehetőséget, gyakornoki programban való részvételt vagy képzési lehetőséget kínálnának számukra.

Elmondta, ha az unió elfogadja a 2014 és 2020 közötti költségvetését, akkor hatmilliárd eurót különítenek el e célra az Európai Szociális Alapon belül a tagállamok számára. Magyarország ennek a kezdeményezésnek mindenképpen részese lesz, mert az alapfeltétel, hogy 25 százalék felett legyen a fiatalok körében a munkanélküliség, és nálunk ezt az arányt valamivel meghaladja az állásnélküliek aránya – jelezte Őry Csaba.

Az Eurostat adatai szerint a 15 és 25 év közötti korosztályban a nem tanulók körében a munkanélküliek aránya 2012 novemberében uniós átlagban 23,7 százalék volt. Görögországban és Spanyolországban az arány 50 százalék feletti volt, míg Magyarországon – 2012 októberi adatok szerint – a fiatalok 29,3 százaléka nem talált munkát.

Európai szinten is kimagasló eredményeket ért el a kormány a foglalkoztatás, ezen belül is a nők munkába állítása terén – mondta a Fidesz Magyarország jobban teljesít című rendezvénysorozatának pénteki, győri rendezvényén Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos. Nagyon jó eredménynek nevezte, hogy tavaly 42 ezerrel nőtt a foglalkoztatott nők száma, arányuk így elérte az 52 százalékot; „ha ezt minden évben folytatni tudjuk, akkor a céljainknál vagyunk” – mondta.

1997-ben, amikor a legrosszabb, 45 százalékos volt a női foglalkoztatottsági mutató az unióssal párhuzamosan indult felfelé a trend, így Magyarország évekig tartotta 4-5 százalékos lemaradását. Akkor viszont Magyarországon megtorpant a bővülés, így 2008-ra már nyolc százaléknál is szélesebbre nyílt az olló; emiatt Bulgária, Lengyelország és Spanyolország is leelőzte Magyarországot, amelynél alacsonyabb rátával csak Görögország és Olaszország, valamint Málta rendelkezett – jegyezte meg.

Szalai Piroska kiemelte: a felmérések azt mutatják, hogy napjainkban a nők nem akarnak választani a család és a munka között, a kormányzatnak pedig az a célja, hogy minél több lehetőséget biztosítson azoknak, akik mielőbb vissza akarnak térni a munka világába, és azoknak is, akik a lehető leghosszabb ideig akarnak a gyermekük mellett maradni.

Kara Ákos (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, a parlament foglalkoztatási bizottságának alelnöke az eseményen kiemelte: jó úton jár a kormány, amely 2010-ben azt tűzte ki célul, hogy minél több embernek legyen munkája, s mind többek kaphassanak célzott segítséget álláshoz jutásban vagy annak megtartásában.