Mindent meg kell tenni azért, hogy a külföldi munkavállalás ne kényszert, hanem lehetőséget jelentsen a fiatalok számára – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a fiatalok foglalkoztatásáról szóló szemináriumon, pénteken Budapesten.
Az NGM és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös rendezvényén az államtitkár a külföldi munkavállalásról megállapította: „be kell látnunk, hogy jelen pillanatban a magyar fiatalok tekintetében is számos esetben ez nem lehetőségként, hanem kényszerként jelentkezik”. Hozzátette: bízik abban, hogy Magyarország a közeljövőben olyan ország lesz, ahová érdemes visszatérni, és a kormány megfelelő lehetőségeket is tud biztosítani.
2012 lépései
Munkahelyvédelem, adókedvezmények, beruházásbővítés – sokat hallottuk ezeket a fogalmakat 2012-ben. A kormány munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett, majd több nagy céggel stratégiai megállapodásokat kötött, mindezt azért, hogy tovább emelkedjen a foglalkoztatás, és bekövetkezhessen a várt gazdaságpolitikai fordulat – olvassa el az MNO összefoglalóját!
A fiatalok foglalkoztatását elősegítő programok a munkahelyvédelmi akcióterven kívül 56 ezer fiatalt találnak meg az idén, míg az akciótervvel mintegy 200 ezer fiatalt érnek el 2013-ban – jelezte Czomba.
Czomba Sándor kifejtette: egy-egy cég számára évente 174 ezer forintos megtakarítást jelent munkavállalónként, ha kihasználja a munkahelyvédelmi akcióterv nyújtotta kedvezményeket.
Alacsony mobilitási ráta
A tíz közép-kelet-európai uniós tagállam mobilitási rátáját tekintve a magyar ráta meglehetősen alacsony, s elsősorban a fiatal vagy relatíve fiatal munkavállalói réteg megy külföldre – fűzte hozzá. A magyar migránsok 35 százaléka magas iskolai végzettségű, ez az arány meghaladja a közép-kelet-európait.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon belül nagy területi különbségek vannak: 4,5 és 45 százalék között mozog a munkanélküliségi ráta; a különbségeket csökkenteni kell. A nők foglalkoztatása területén ugyanakkor a magyar adat több korcsoportban is meghaladja az uniós átlagot – emelte ki.
A válság óta egyre több a regisztrált pályakezdő álláskereső
A 15-24 évesek körében a végzettséggel párhuzamosan nő a foglalkoztatási ráta is: a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája 56, a középfokú végzettségűeké 44,4 százalék, míg az alapfokú végzettségűek rátája mindössze 19,4 százalék. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataira hivatkozva hozzátette: a válság óta folyamatosan nő a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma.
Czomba Sándor szerint azonban nemcsak a fiatalok magas munkanélkülisége – Magyarországon jelenleg 28 százalék – jelent problémát, hanem az is, hogy a pályakezdőknek sokszor csak kevésbé vonzó munkalehetőségek jutnak, nem tudnak a szakmájukban vagy a végzettségüknek megfelelően elhelyezkedni.
Európa jövője a fiatalok kezében van
A fiatalok hatalmas gazdasági és társadalmi potenciált jelentenek, amelyet nem lehet elpazarolni, hiszen Európa jövője a fiatalok kezében van, rajtuk múlik a demográfiai kihívással küzdő jóléti rendszer fenntartása – hangoztatta.
Az államtitkár kifejtette: a kormány 2012-ben olyan intézkedéscsomagot fogadott el, amely a hagyományos szakpolitikai megoldásokat ötvözi innovatív eszközökkel, hogy vonzó, minőségi munkalehetőségeket teremtsenek. Úgy fogalmazott, az első munkahely garancia programban 7200 pályakezdő elhelyezkedését segítették, foglalkoztatásukat négy hónapig támogatták egy 3,6 milliárd forintos keretből.
Lakhatási támogatás és gyakornoki program
Foglalkoztatás: 160 ezerrel dolgoznak többen
A hivatalos adatok szerint 160 ezerrel dolgoznak többen, mint a kormányváltás idején. A közfoglalkoztatásnak köszönhetően 2012-ben több mint 280 ezren kaptak munkát, idén pedig több mint 150 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Januártól a közfoglalkoztatásért járó havibér teljes munkaidő esetén 75 500 forint és 96 800 forint között alakul. Hazánkban hat éve tartó negatív trend szakadt meg azzal, hogy 2013-tól emelkedik a minimálbér összege.
A kormány emellett lakhatási támogatást nyújt az álláskeresőknek: eddig csaknem hétezer kérelem érkezett; jó részüket fiatalok adták be, a fő célterület pedig Budapest és Pest megye – fejtette ki Czomba Sándor. Szólt arról is, hogy több mint 2 milliárd forintot különítettek el erre a támogatásra, és körülbelül 1800 ember bevonását tervezik.
Hozzáfűzte: ezenkívül segítik a fiatalok vállalkozóvá válását, és egy gyakornoki program révén igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy a pályakezdők szakmai tapasztalatot szerezzenek. A gyakornoki program – amely 8,5 milliárd forintból valósul meg – pályázatát a héten írták ki, és célja a pályakezdők korai munkahelyi tapasztalathoz segítése – jelezte Czomba Sándor.
Mihalovics Péter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az új nemzedék jövőjéért felelős miniszteri biztosa a szemináriumon elmondta: a kormány több mint egy évvel ezelőtt fogadta el az Új nemzedék című programot, amelybe beépítették a fiatalok javaslatait is. Ez a program jelent keretet a fiatalok problémáinak megoldására – hangsúlyozta.
Világszerte 75 millió fiatal állástalan
Jelenleg nincs fontosabb probléma a fiatalok magas munkanélküliségénél, világszerte 75 millió fiatal állástalan, ami hatalmas gazdasági és társadalmi gondot jelent – mondta Guy Ryder, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) főigazgatója. A főigazgató felhívta a figyelmet, hogy Európában csaknem 5,5 millió 25 év alatti munkanélküli van, a fiatalok munkanélküliségi rátája 22 százalék, ami a duplája a teljes lakosság körében mért számnak.
Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy minden korosztály áldozata az elhúzódó válságnak, de a fiatalokat különösen súlyosan érinti. Ugyanakkor jelentős különbségek vannak az egyes EU-tagállamok között, a stabilabb gazdaságú országokban kevésbé aggasztó a helyzet, azokban a tagállamokban azonban, amelyeket az eurózóna válsága érzékenyebben érint, a fiatalok munkanélkülisége is nagyobb probléma.
Kiemelt feladat a pályakezdők támogatása
A Fidesz kiemelt céljának tartja a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének támogatását, ezt szolgálják a munkahelyvédelmi akcióterv január 1-jétől hatályos rendelkezései is – közölte Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője január 9-én. Kara Ákos, a parlament foglalkoztatási bizottságának fideszes alelnöke kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az iskolapadból kikerülő fiatalok el tudjanak helyezkedni, ennek érdekében a munkahelyvédelmi terv a 25 év alatti dolgozók bruttó munkabére esetében – százezer forintos fizetésig – felére csökkenti a munkáltatói járulékot.
Ha azonban a 25 év alatti pályakezdő munkavállaló legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkezik, akkor a munkáltatónak – két évig és százezer forintos bruttó bérig – sem a szociális hozzájárulási adót, sem pedig a szakképzési hozzájárulást nem kell megfizetnie – emlékeztetett. Hangsúlyozta, az idén az akciótervvel és a bérkompenzációval együtt mintegy 450 milliárd forintot biztosítanak a foglalkoztatás támogatására.
