Mint arról sorozatunk első részében beszámoltunk, 2003-ban a 10 ezer főnél népesebb településeken tartott időközi választásokon az akkori kormányzó MSZP–SZDSZ megőrizte 2002-ben megszerzett pozícióit, míg a Fidesz és szövetségesei csupán árnyalatnyit tudtak javítani. Cikksorozatunkban azt kívánjuk bemutatni, hogyan módosították az időközi megmérettetések a pártok közötti erőviszonyokat a parlamenti választások közötti időszakokban, és abból milyen következtetéseket lehet levonni.
2004-ben 16 választást tartottak a 10 ezer főnél népesebb településeken. 2002-ben ezeken a helyeken összesen 31 427 fő élhetett volna az állampolgári jogával, ebből 14 459 fő jelent meg a szavazóurnáknál. Ez 46,33 százalékos részvételnek felelt meg. Két évvel később az időközi választásokon 31 538 személy szavazhatott volna, de csupán 10 052 fő voksolt, ez 31,87 százalékos részvétel. Az országos és az időközi megmérettetések közötti részvételi különbség egyáltalán nem tekinthető komoly eltérésnek, de ebben az évben is jól látszott, hogy az érdeklődés és a tét is kisebb, mint egy általános választásnál.
Abban a 16 választókerületben, ahol 2004-ben szavaztak a 2002-es önkormányzati választáson összességében az MSZP diadalmaskodott a szavazatok 37,86 százalékával. A szocialistákat szorosan követte a Fidesz és szövetségesei 37,07 százalékkal, míg az SZDSZ 4,49 százaléknyi voksot tudhatott maga mögött. Az elemzett szavazókörökben tehát lényegesen rosszabbul szerepelt a balliberális kormányoldal 2002-ben, mint országos szinten, és a jobbközép lényegesen erősebb pozíciókkal rendelkezett.
A 2004-ben tartott időközi választások összesített eredménye szerint a Fidesz és a vele szövetségben lévő erők a szavazatok 45,82 százalékét szerezték meg, míg a szocialisták kénytelenek voltak megelégedni 23,55 százalékkal. Érdekesség, hogy az egyéb szervezetek is megelőzték az akkori kormánypártot a maguk 25,13 százalékával. Mint ismert, 2004-ben a Fidesz folyamatosan vezette a közvélemény-kutatásokat, és a júniusi európai parlamenti választáson olyan vereséget mért az MSZP-re, hogy Medgyessy Péter miniszterelnököt Gyurcsány Ferenc meglehetősen furcsa körülmények között eltávolította a kormányfői posztról.
Jól látszik, hogy a nagyvárosokban tartott időközi választások visszaigazolták a felméréseket, és 2002-höz képest a jobbközép erők a maguk javára tudták fordítani azokat a körzeteket, ahol akkor még a szocialisták diadalmaskodtak. Az egyik jelentős fordítást a szombathelyi 7-es választókerületben hajtotta végre a Fidesz–MDF szövetség. Míg 2002-ben az MSZP–SZDSZ 50,66 százalékkal diadalmaskodott ott, addig 2004-ben a Fidesz–MDF a szavazatok 49,71 százalékával szerezte meg az első helyet, a balliberálisoknak pedig csupán 41,78 százalék jutott.
Az erőviszonyokban nagy változás zajlott le egy vezető baloldali fellegvárban is, mégpedig a XVIII. kerületben, a 18-as számú körzetben. 2002-ben az MSZP a voksok 46,16, a Fidesz–MDF pedig 29,14 százalékát szerezte meg. 2004 november végén ugyanitt a jobbközép ellenzéki pártszövetség 53,78, az MSZP pedig 34,59 százalékot ért el. Ez az eredmény is világosan mutatta, hogy 2004 a szociálliberális kormányba vetett bizalom elillanásának éve, míg a jobbközép erők lényegesen megerősödtek a 2002-es súlyos vereségükhöz képest.
