Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi államtitkár az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, hogy a Tavares-jelentés, de a korábbi jelentések egyike sem tartalmaz konkrét jogi sérelmet, ezért nem is lenne indokolt bármilyen vizsgálat vagy monitoringeljárás. Két év telt el az alaptörvény elfogadása óta, a médiatörvény pedig lassan három éve lépett hatályba, egyetlenegy konkrét eset sem merült fel, ahol a sajtószabadság vagy az alaptörvény alapján bárkinek sérültek volna a jogai. A jelentés absztrakt veszélyekről szól – fejtette ki a fideszes politikus.
Elmondta, hogy a Tavares-jelentésben választási megfigyelőként megjelölt EBESZ vizsgálatának áll elébe hazánk, hiszen a választási rendszerünk tisztább lett a korábbinál: azokat a visszásságokat és csalási lehetőségeket küszöböli ki, amelyekről 2002 óta sokat hallhattunk.
Felhívta a figyelmet Rui Tavares személyére, miként válhatott valaki egy XVIII. századi irodalmárból hirtelen alkotmányjogi professzorrá, aki a magyar törvényhozást a legapróbb részletekig ismeri. A jelentés maga pedig a háromoldalas normához képest tízszer nagyobb – fogalmazott Rétvári.
Hozzátette: az alkotmány kritikája azzal kezdődik a Tavares-jelentésben, hogy a magyar kormány nem törekszik sem a választójogi, sem az alaptörvény kapcsán elég széles konszenzusra és a magyar parlamentben a kétharmados többség fogadja el a törvényeket. A közigazgatási és igazságügyi államtitkár hangsúlyozta: pont abban a jelentésben szerepel ez, amelynek kapcsán az Európai Parlament sem törekedett konszenzusra, hiszen a jobboldal ellene volt, csak a baloldal támogatta a szavazáson a jelentés elfogadását.
Harangozó Gábor, az MSZP országgyűlési képviselője az M1 Ma reggel című műsorában nagyon fontos dolognak nevezte, hogy a Tavares-jelentést úgy fogadták el, hogy nincs benne konkrét szankcióra való utalás vagy felhívás. Kiemelte: a szocialista párt arra kérte az Európai Parlamentet, hogy Európa ne büntesse meg Magyarországot, a magyar embereket az Orbán-kormány elkövetett hibái miatt.