Ki hitte volna: simán megszerzi a kétharmadot a Fidesz

Ha nincsen ellenzéki összefogás, a Fidesz–KDNP a mandátumok 73,87 százalékét szerezheti meg a 2014-es parlamenti választásokon.

Kovács András
2013. 07. 11. 8:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A választások közeledtével egyre többen próbálják megjósolni, megtippelni, hogy az éppen aktuális támogatottsági adatok mellett melyik párt hány mandátumra számíthat a 2014-ben felálló 199 fős parlamentben. Eddig csupán az LMP-ből kilépő, majd a Bajnai-csapatban landoló Karácsony Gergely által készített mandátumbecslő alapján lehet jósolni, amelynek megbízhatósága roppant komoly lékeket kapott az elmúlt hónapokban. A modell nem veszi figyelembe az esetleges egyéni jelöltek szerepét, és a Szigetvári Viktor által manipulált támogatottsági számokat használja az új választókerületek esetében.

Mindezek ellenére a formula néhány megjegyzéssel alkalmazható, így például az általa használt súlyozást érdemes több esetben is jól megnézni, mivel teljesen természetes, hogy egy párt támogatottságának a változása országosan nem egyenletesen oszlik el, valamint azt is, hogy Szigetváriék szándékosan a jobboldal felé torzították a modelljüket.

Júniusban így összességében a Fidesz–KDNP 49,3, az MSZP 24,6, a Jobbik 13, az E14 7,6, az LMP 2,6, míg a DK 1,3 százalékon állt a biztos szavazók körében. Abban az esetben, ha mindegyik alakulat önállóan indulna, akkor a mostani kormánypártok a mandátumok 73,87, az MSZP a 14,57, a Jobbik a 7,54, az Együtt 2014 pedig a 4,02 százalékát szerezné meg. A szocialisták egyedül a XIII. kerületet lefedő egyéni választókerületben nyernének, de Újpesten is roppant szoros lenne az eredmény, így akár két mandátumot is szereznének.

Abban az esetben, ha létrejönne egy MSZP–E14–DK–LMP ellenzéki összefogás, és ennek a szövetségnek a szavazói egységesen mozognának, amire a mostani helyzetben nem sok esély lenne, akkor a mandátumok 27,64 százalékát szereznék meg. A kormánypártok ebben a helyzetben a parlamenti helyek 64,82 százalékát söpörnék be. Az ellenzéki összefogás 18 egyéni körzetben nyerne, ami mindenképpen meglehetősen alulbecsült adatnak tűnik, mivel a mandátumbecslő modell olyan körzetekre is sima Fidesz-sikert jelez, mint Ózd vagy Tiszaújváros.

Budapest esetében is többször láthatjuk, hogy például a XI. kerület északi részét, vagy a XVI. kerületet lefedő választókerületekben a kormánypártok csupán pár tizeddel előznék meg az ellenzéki összefogás jelöltjét, így ezek könnyen a baloldal felé billenhetnek. Érdemesebb úgy számolni, hogy az ellenzéki összefogás legalább 30-35 egyéni mandátumot szerezhet a mostani támogatottsági adatok mellett, mivel elég nehéz elképzelni, hogy Szolnokon vagy épp Nyíregyházán a Fidesz olyan fölénnyel nyerne, mint amit a modell mutat.

Természetesen nem lehet olyan modellt készíteni, amelyben a szavazatok súlyozása mellett az egyéni jelölti szimpátiákat is figyelembe lehetne venni, ráadásul most még azt sem lehet tudni, hogy a kormánnyal szemben milyen formációban indul majd az ellenzék és kik lesznek az egyéni jelöltek. A bemutatott számítások arra mindenképpen jók, hogy látszik: akár minimális kormánypárti vagy ellenzéki vezetés mellett jelentős eltérések lehetnek a mandátumok számában, ami egyébként a stabil kormányzást biztosítja a nyertes számára.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.