Ki hitte volna: simán megszerzi a kétharmadot a Fidesz

Ha nincsen ellenzéki összefogás, a Fidesz–KDNP a mandátumok 73,87 százalékét szerezheti meg a 2014-es parlamenti választásokon.

Kovács András
2013. 07. 11. 8:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A választások közeledtével egyre többen próbálják megjósolni, megtippelni, hogy az éppen aktuális támogatottsági adatok mellett melyik párt hány mandátumra számíthat a 2014-ben felálló 199 fős parlamentben. Eddig csupán az LMP-ből kilépő, majd a Bajnai-csapatban landoló Karácsony Gergely által készített mandátumbecslő alapján lehet jósolni, amelynek megbízhatósága roppant komoly lékeket kapott az elmúlt hónapokban. A modell nem veszi figyelembe az esetleges egyéni jelöltek szerepét, és a Szigetvári Viktor által manipulált támogatottsági számokat használja az új választókerületek esetében.

Mindezek ellenére a formula néhány megjegyzéssel alkalmazható, így például az általa használt súlyozást érdemes több esetben is jól megnézni, mivel teljesen természetes, hogy egy párt támogatottságának a változása országosan nem egyenletesen oszlik el, valamint azt is, hogy Szigetváriék szándékosan a jobboldal felé torzították a modelljüket.

Júniusban így összességében a Fidesz–KDNP 49,3, az MSZP 24,6, a Jobbik 13, az E14 7,6, az LMP 2,6, míg a DK 1,3 százalékon állt a biztos szavazók körében. Abban az esetben, ha mindegyik alakulat önállóan indulna, akkor a mostani kormánypártok a mandátumok 73,87, az MSZP a 14,57, a Jobbik a 7,54, az Együtt 2014 pedig a 4,02 százalékát szerezné meg. A szocialisták egyedül a XIII. kerületet lefedő egyéni választókerületben nyernének, de Újpesten is roppant szoros lenne az eredmény, így akár két mandátumot is szereznének.

Abban az esetben, ha létrejönne egy MSZP–E14–DK–LMP ellenzéki összefogás, és ennek a szövetségnek a szavazói egységesen mozognának, amire a mostani helyzetben nem sok esély lenne, akkor a mandátumok 27,64 százalékát szereznék meg. A kormánypártok ebben a helyzetben a parlamenti helyek 64,82 százalékát söpörnék be. Az ellenzéki összefogás 18 egyéni körzetben nyerne, ami mindenképpen meglehetősen alulbecsült adatnak tűnik, mivel a mandátumbecslő modell olyan körzetekre is sima Fidesz-sikert jelez, mint Ózd vagy Tiszaújváros.

Budapest esetében is többször láthatjuk, hogy például a XI. kerület északi részét, vagy a XVI. kerületet lefedő választókerületekben a kormánypártok csupán pár tizeddel előznék meg az ellenzéki összefogás jelöltjét, így ezek könnyen a baloldal felé billenhetnek. Érdemesebb úgy számolni, hogy az ellenzéki összefogás legalább 30-35 egyéni mandátumot szerezhet a mostani támogatottsági adatok mellett, mivel elég nehéz elképzelni, hogy Szolnokon vagy épp Nyíregyházán a Fidesz olyan fölénnyel nyerne, mint amit a modell mutat.

Természetesen nem lehet olyan modellt készíteni, amelyben a szavazatok súlyozása mellett az egyéni jelölti szimpátiákat is figyelembe lehetne venni, ráadásul most még azt sem lehet tudni, hogy a kormánnyal szemben milyen formációban indul majd az ellenzék és kik lesznek az egyéni jelöltek. A bemutatott számítások arra mindenképpen jók, hogy látszik: akár minimális kormánypárti vagy ellenzéki vezetés mellett jelentős eltérések lehetnek a mandátumok számában, ami egyébként a stabil kormányzást biztosítja a nyertes számára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.